2019. március 15- től megváltoztak a tetőtér beépítés szabályai, az új törvény szerint enyhültek a meglévő tetőkre vonatkozó előírások. Kétrészes cikksorozatunkban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Na de mi változott?
Az ÉTV (1997. évi LXXVIII. törvény) 60/H. § tárgyalja a kérdést, e szerint az olyan épületeknél, amik a jogszabály hatályba lépése előtt már rendelkeztek használatba vételi engedéllyel, vagy a helyi önkormányzat tudomásul vételével, ott a tetőtér beépítése nem számít bele a szinterület mutatóba, illetve az esetlegesen így kialakított külön lakás sem számít bele a megengedett maximum lakás számba. Fontos tudnunk, hogy az egyszerű bejelentéssel épült családi házak csak hatósági bizonyítványt kapnak, így azokra ez a szabályozás nem vonatkozik!
Ez a szabályozás legfőképpen a városi sorházakra irányul, ahol a bővítésre nem nagyon van más lehetőség, mint a tetőtér beépítése. Családi házak esetén a tetőtér beépítést az egyes helyi önkormányzatok eddig sem szabályozták erősen.
Akkor milyen hatással van a családi házakra?
A legtöbb esetben nem sok. De lehetnek olyan esetek, ahol ez sokat tud számítani. Először is tisztázzuk a két fő fogalmat a szabályzatban, a szinterületi mutatót, és a lakás számot.
A szinterületi mutató, a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott érték (előfordulhat, hogy nincsen megadva), ami az összes építményszint alapterületi summáját osztja el az érintett telek hivatalos területével. Az egyes HÉSZ-ek meghatározhatják, hogy mit kell, illetve mit nem szükséges ebbe beleszámolni. Esetenként például a garázs, tárolók, a 1.90m belmagasság alatti terek, de előfordulhat, hogy a fűtetlen padlástér is kivétel, ez azonban nagyon ritka. Bár a legutóbbi esetben, kedvezhet nekünk a jogszabály.
Előfordulhat olyan eset, hogy a már akár több 10 éve álló családi házunk szinterületi mutatója túllépi a HÉSZ-ben meghatározottat. Ebben az esetben általában a hatóságok ezt szerzett jogként kezelik, azaz a meglévő épületet nem fogják lebontatni. Az épületen belül átalakítás végezhető, beleértve a tetőtér beépítést is, viiszont maga az épület tovább már nem bővíthető.
A lakás szám ennél egyértelmübb, ez az egy telken belül maximálisan kialakítható lakások száma. Nem összekeverendő az épület számmal!
Családi házak esetén elég nehéz úgy utólag kialakítani a feljárást a tetőtérbe az épületen belül, hogy az egyes lakásoknak külön bejárata legyen. Amennyiben a feljárást az épületen kívül szeretnénk megoldani, akkor már változik az épület geometriája, és innentől hatósági eljárást igényel, és ez a jogszabály ilyenkor már nem terjed ki házunkra.
A helyi építési szabályzatokban előfordulhatnak olyan előírások, amelyek korlátozzák a tetőtéri beépítéseket. Ilyen esetben ez az új jogszabály felmentést adhat a megkötésekre. Ha ilyennel találkoznánk, azt érdemes tudni, hogy ezeknek a korlátozásoknak oka van. Ezért érdemes a hatóságnál vagy a főépítésznél utána járni ezeknek, nehogy saját magunknak tegyünk rosszat.
Végeredményben a tetőtér beépítés eddig sem, illetve most sem hatósági eljáráshoz kötött, amennyiben ez nem jár az épület külső geometriájának változásával, vagy ha a HÉSZ-ben erre külön szabályozással ki nem tér.
Ha kiváncsi vagy a folytatásra kattints ide:
Tetőtér beépítés 2. rész – Építkezés
Ha inkább a többi cikk közt böngésznél:
Ha építkezésen gondolkodsz, és szeretnél velünk konzultálni, írj egy emailt, felvesszük Veled a kapcsolatot és megbeszéljük a megfelelő időpontot! A konzultáció során részletesebben elmondjuk és megmutatjuk, mire érdemes figyelni, milyen szerkezetekben, anyagokban, gépészetben érdemes gondolkodni, valamint milyen terveket ír elő minimum a jogszabály, és milyen tervekre lesz szükség ahhoz, hogy a kivitelező tényleg álmaitok otthonát építse meg! Családi ház referenciáinkat itt találod!
Szerző: Dósa Zoltán, Gortva Péter