2019. március 15- től megváltoztak a tetőtér beépítés szabályai, az új törvény szerint enyhültek a meglévő tetőkre vonatkozó előírások. Kétrészes cikksorozatunkban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Mint ahogy az előző részben írtuk, családi házak, főleg bejelentéssel épült házak esetében, a 2019 március 15-től hatályba lépett (ÉTV (1997. évi LXXVIII. törvény) 60/H. §) tetőbeépítésekre vonatkozó törvény, nem okoz nagy változást.

De akkor mi okoz változást?

A tetőtér beépítésnél a legfőbb szempont, hogy a tetőbeépítés jár e az épület geometriájának megváltoztatásával. Amennyiben igen, az sajnos hatósági eljárást igényel, ami pluszban még extra meglepetésekkel járhat. Ha nem jár a külső geometria megváltozásával, akkor nincs szükség a hatóságra, de azért ne essünk rögtön neki az átalakításnak.

Először is mérjük fel a lehetőségeinket! Ha valahol megvannak az eredeti tervek, azok sokat tudnak segíteni ebben, bár a kiírt és a bekerült anyagok különbözhetnek, úgyhogy a meglévő anyagokat és azok állapotát minden esetben meg kell vizsgálni, nehogy e miatt összedőljön a házunk.

Ezek után más sok eldöntendő kérdés merülhet fel, például: hova kerüljön a lépcső. Ez főleg a költségvonzata miatt fontos, hiszen nem csak az új lépcső az, ami itt pénzbe kerül, hanem a lyuk kialakítása is. Itt nem mindegy, hogy monolit vagy előre gyártott födémünk van, ha előre gyártott, akkor a gerendákkal párhuzamosan vagy keresztbe helyezhetjük a lépcsőt, ha utóbbi, akkor akár egy egész nagy részt kell a födémből újra építeni, ami nem kevés plusz költséget jelent. Előfordulhat, hogy a tetőszerkezetben kell gerendát, szarufát cserélni, ha a cserepek alatt nincs tetőfólia, akkor az egész héjazatot le kell szedni, majd visszarakni. Tetőablakok berakása fedélszék bontást igényelhet, ezek és még sok más hasonló dolog extra költségekkel járhat.

Érdemes azt is megnézni, hogy a beépítés után mennyi terület esik a 1,90 cm alá. Ha a tető túlnyomó része, akkor érdemes elgondolkodni az egész tető megemelésén, de ugye ez már csak hatósági eljárással végezhető.

Ha nem kell a hatóságot bevonni a beépítésbe, akkor annak a következő a menete:

Első körben, a legfontosabb az igények végig gondolása, illetve meghatározása. Mit is akarunk kezdeni az új térrel, milyen funkciókat szeretnénk benne.

Ha ezzel meg vagyunk, akkor a teljes épület mind statikai, mind építészeti felmérése, feltárása következik. Erre két fő okból van szükség. Egyrészt, a statikai feltárások után kiderül, hogy az egyes épületszerkezetek – födém, falak és az alapozás – teherbírása, szerkezeti stabilitása ki tudja-e szolgálni igényeinket. A pontos építészeti felmérés pedig szintén nagyon fontos, mivel támpontot ad a legergonomikusabb tervezésre, minél ismertebbek az adottságok, annál kevesebb meglepetés érhet minket az építkezés közben.

Mindezek után indul a tervezés, aminek az első állomása a vázlatterv. Ez nem egy kész terv, ez szimplán az igényeket, lehetőségeket, ötleteket egybevéve átgondolt, papírra vetett elképzelés. Ezt a tervet aztán addig igazítjuk, ameddig mindenki rá nem bólint. Ez után indulhat a kiviteli terv szakasz, ennek a részletessége a lényege, hiszen minél részletesebb egy terv, annál kevésbé fordul elő, hogy építéskor helyszínen kell majd improvizálnia a kivitelezőnek, ezzel csökken a beázás, penészedés, vagy akár a későbbi repedések kockázata.

Ha úgy döntünk, hogy szükséges a tetőt emelni, bővíteni és ezzel hatósági eljárást indítani, akkor annak pár extra lépése van.

Mivel ez esetben új eljárást indítunk, ezért innentől a 2019. március 15-től hatályba lépett tetőterekre szóló törvénymódosítás, már nem terjed ki az épületünkre. Úgyhogy, minden a HÉSZ-ben, és a TKR-ben lévő ránk vonatkozó előírást be kell tartani!

Következő lépésként azt kell kitalálni, hogy milyen hatósági eljárásban kell eljárni. Ameddig az épület alapterülete 300 m2 alatt van, és csak 1 lakásról van szó, akkor egyszerű bejelentési eljárás alá esünk. Ha 300 m2 –nél nagyobb az alapterület, de nyilatkozatot teszünk arról, hogy saját magunknak építünk (nem cégen keresztül), akkor szintén végezhetjük egyszerű bejelentési eljárásban. Ha az épület 300m2-nél nagyobb és több lakás van, vagy nem saját magunk építjük, akkor engedélyezési eljárását kell lebonyolítani. Ez azért fontos, mert a két eljárás között elég jelentős időbeli különbség van. Az egyszerű bejelentés esetén feltöltjük a kész terveket, várunk 15 napot, és ha addig nem volt visszajelzés, mehet az építkezés. Az engedélyezési eljárás azonban énnél hosszabb folyamat, ami a tervektől vagy az ügyintéző leterheltségétől is függhet, hogy meddig tart.

Itt érdemes pár szót ejteni A TKR-ről (Településképi rendelet), pár éve kötelező az önkormányzatoknak a HÉSZ mellet ennek a rendeletnek a megléte is. A célja, hogy a kialakult település együttes megjelenését, karakterét megóvja, és fenntartsa.  Előfordulhatnak benne olyan előírások, amik plusz költségre kötelezhetnek minket, például ha a tetőhéjazatunk színe, anyaga, hajlásszöge nem felel meg a TKR –ben előírtaknak, akkor az sajnos tetőhéjazat, vagy akár tetőszerkezet cseréjével járhat.
 

Mi mennyibe kerül?

Tervezés:

Minden munkánkra egyedi árat adunk, mert nem a m2-től, hanem a munka mennyiségétől és bonyolultságától tesszük függővé a díjat. Első kalkulációnak a honlapunkon, a tervezési árak résznél található számok az irányadóak. Mivel sokszor több a munka egy átalakítás-bővítési tervvel, mint egy új házzal, így nagyságrendekkel nem lesz kevesebb az összeg.

Kivitelezés

Nehéz belőni, főleg, hogy a mai piaci helyzetben szinte naponta változnak az építőanyag árak. De még függhet az építkezés helyétől is a dolog, vagy esetleges szerkezeti megerősítések szükségességétől, a kivitelezőtől, stb. Meglévő házat bővíteni, átalakítani sokkal körülményesebb, mint újat építeni. Sok meglepő dolog lehet a házban, amit a kivitelezés során a kivitelezőnek kezelni kell. Ezeket általában belekalkulálják az árba, ilyen és ehhez hasonló dolgok miatt nehéz árat mondani már rögtön a legelején.

A tetőtér beépítésnek sok előnye van, mármint azon kívül, hogy bővül az életterünk, mert általában ugye ez a fő ok. Viszont mindezt úgy tesszük, hogy ez nem a kert vagy a házunk megjelenésének rovására menne.

Lemaradtál az előző részről? Itt elolvashatod! 

Tetőtér beépítés 1. rész – Jogszabály

Ha építkezésen gondolkodsz, és szeretnél velünk konzultálni, írj egy emailt, felvesszük Veled a kapcsolatot és megbeszéljük a megfelelő időpontot! A konzultáció során részletesebben elmondjuk és megmutatjuk, mire érdemes figyelni, milyen szerkezetekben, anyagokban, gépészetben érdemes gondolkodni, valamint milyen terveket ír elő minimum a jogszabály, és milyen tervekre lesz szükség ahhoz, hogy a kivitelező tényleg álmaitok otthonát építse meg! Családi ház referenciáinkat itt találod!

Szerző: Dósa Zoltán, Gortva Péter