Leendő otthonunk megépítésekor nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy megleljük a legideálisabb nyílászárókat. Nagy tétje van ennek a döntésnek, hiszen részben ezen múlik az épület energiavesztesége, hang- és hőszigetelő tulajdonsága.

Fontos döntéseket meghozni pedig, mint tudjuk, igen nehéz. Kiváltképp, ha az építkezés izgalmas, de kemény fájába vágjuk a fejszénket. A piacon fellelhető számtalan gyártó sok-sok szempontból közelíti meg a kérdést, ki ezt, ki azt a tulajdonságot helyezi előtérbe. Nekünk pedig valahogyan el kell igazodnunk az ütközők, az anyagválasztás, U értékek labirintusában. Mindeközben saját igényeink elsősorban a küllem kontra költségek törésvonalon egyensúlyoznak, mert tisztában vagyunk azzal, hogy a műszaki tulajdonságok nagy súllyal esnek a latba, de természetesen ugyanilyen fontos, hogy a házunk szép legyen.

Általában ezzel a dilemmával persze bizalommal fordulhatunk a tervezőnkhöz, tudásával és tapasztalatával mindenképpen könnyíthet a helyzetünkön, de határoznunk nekünk kell. Először is arról, hogy jövőbeli ajtónk, ablakunk miből készüljön. Az anyag lehet műanyag, fém vagy fa. Bármelyikből készülhet esztétikus, akár egymásra nagyon is hasonlító nyílászáró, de ezek az anyagok tulajdonságaikban meglehetősen nagy különbségekkel bírnak.

Az örök klasszikus, a fából készült nyílászárók

Ennek az autentikus alapanyagnak a legnagyobb előnye kétség kívül az, hogy otthonunkba természetes, meleg hangulatot varázsol. Azonban annak érdekében, hogy ezt a tulajdonságát hosszú évekig élvezhessük, figyelnünk kell arra, hogy a nyílászárók profilja megfelelően szárított fából készüljön, hosszanti toldás ne legyen benne, viszont legyen több rétegű.

A felhasznált fafajták között válogatva egyre több gyártónál találkozhatunk a lucfenyővel. Ennek a fajtának a hőszigetelése jó, és alumíniummal történő borítással, vagy vörösfenyővel kombinálva hosszú távú megoldás lehet, mert tartóssága megfelelő. Elterjedt még a trópusi fafajták, a cseresznye és a dió használata. Nem ajánlatos, mégis igen gyakori a borovi fenyő nyílászáró alapanyagként való felhasználása, az elmúlt években beigazolódott, hogy ez a fajta fa nem megfelelő arra, hogy jó anyagot adjon az ajtók, ablakok szerkezetének. A boroviból készült nyílászárók élettartalma nem lesz kielégítő, inkább épületfaként tudjuk hasznosítani.

A fa, mint alapanyag jelentős törődést igényel, azt pedig mondanunk sem kell, hogy az ajtók és ablakok mennyire ki vannak téve az időjárási körülményeknek, így a felületkezelésnél nagyon gondosan kell eljárni. A legjobb megoldás, ha eleve úgy rendeljük meg a gyártótól a terméket, hogy ezt a munkát elvégzik helyettünk, mert az utólag, saját magunk által kivitelezett kezelés nem biztos, hogy megfelelő tartósságot eredményez. Ráadásul a gyártók a felületkezelésre akár 10 év garanciát is vállalnak, így az esetleges állagromlás terhe nem a mi vállunkat nyomja. Az tehát nem kérdés, hogy amennyiben fa nyílászárót választunk, akkor a jövőben is figyelmet kell fordítanunk a kezelésre, hogy megóvjuk az anyagunkat. Azonban tekinthetünk erre előnyként is, hiszen évek múltán, egy esedékes újrafestésnél tetszés szerint változtathatjuk az ablakok, ajtók színét, új külsőt adva ezzel az épületünknek. Amennyiben ragaszkodunk a fához, de gondozásmentesebb megoldásra törekszünk, választhatjuk az ALU + FA kivitelezésű ablakokat is. Ezeknek a termékeknek a külső részét a gyártók porszórt alumínium borítással látják el, ami egy igen ellenálló felületet eredményez. Mivel itt is gazdag szín- és mintaválasztékkal találkozhatunk, nem kell jelentős esztétikai kompromisszumot kötnünk a tartósság érdekében.

A manapság leggyakoribb, a műanyag nyílászáró

Napjainkban az új nyílászárók beépítésénél zömmel a műanyagra esik az emberek választása. Ez érthető, hiszen az áruk kedvező, könnyen karbantarthatóak, időtállóak. Küllemük azonban sokakat elriaszt, pedig tévedés, hogy ezekből a termékekből csak fehér létezik. Rengeteg változat elérhető a piacon, a fóliázás színpalettája igen gazdag, rendelhető egyik, vagy mindkét oldal bevonásával. Ezen színvariációk elérése nyilván többletköltséget jelent. Alap, gyakori színeknél, mint az aranytölgy vagy a dió, ez 25-35 %-os oldalankénti felárral járhat, azonban nem szokványos igény esetén akár 50%-os költségnövekedéssel is számolhatunk, így az egyedi műanyag nyílászárókhoz már a fából készült termékekhez mérhető árfekvésben fogunk csak hozzájutni.

A profil erősségét a vasalat biztosítja, mely körbefut az egész ablakon. Erre a szerkezetre vásárláskor nagyon ügyelni kell, ezért érdemes alaposan megvizsgálni a kínált termék metszetét. A hőszigetelésért a légkamrák felelnek, általában 3-6 kamrás termékek kaphatóak. A választásnál vegyük figyelembe, hogy az 5 légkamra alatti kivitel már jelentősen gyengítheti az üveg hőszigetelő képességét.

A fenti képen megfigyelhető, hogy bár az ablak kellő számú légkamrával rendelkezik, mégsem lesz jó szigetelő, mert ha esik az eső, a baloldali piros körnél buktatott állásban be fog folyni a víz. Ennek a víznek az elvezetésére kis nyílások vannak elhelyezve az ablaktok külső felületén, és az így keletkezett nyílásba a kinti környezet hőmérséklete áramlik. Ebből következően mindössze a jobb oldali körrel jelölt tömítés biztosítja a hőszigetelést, ami így nem lesz kielégítő.

Ezen a képen pedig a helyes kivitelezés látható, itt több a kamra, és az ütközés is.

Pára gondok

A korszerű nyílászáróknál felmerül egy furcsa probléma, jelesül, hogy túl jól zárnak, így a pára a lakótérben marad. Ennek kiküszöbölésére készülnek olyan típusú műanyag ablakok, melyekben szellőzőrést alakítanak ki a tömítésen, vagy szellőző állással látják el a szerkezetet, így a helyiség természetes levegőzése megmaradhat. Ez a megoldás azonban aggályos, hiszen a gondosan tervezett és kivitelezett homlokzati szigetelés ellen dolgozik, mivel kiengedi a meleget, ezért sokkal tanácsosabb ezekben az esetekben úgynevezett hővisszanyerős szellőztetőt alkalmazni.
 

Hő- és hangszigetelés

Az egyes épületszerkezetek U értékekkel rendelkeznek, ez az érték jelöli a szerkezet hőátbocsátását. Figyelnünk kell tehát, hogy a leendő nyílászárónk U értéke minél kisebb legyen, mert így nő a megtakarított energia. Külön szám jelzi a tok és az üvegezés U értékét, jelesül U_f (U_frame) és U_g (U_glass). Ebből a két értékből, és együttes arányukból áll össze maga az ablak hőátbocsátás tényezője, az úgynevezett U_w (U_windows). Amennyiben azt tapasztaljuk egy cégnél, hogy ajánlatukban csak az üveg értékét határozzák meg (mely lényegesen alacsonyabb lesz), vagy méretkülönbségek ellenére azonos értékeket közölnek, ne pazaroljunk rá több időt, mert az ilyen ajánlat valótlanságokat tartalmaz, így a kivitelezésben sem bízhatunk.

Az üvegezésnél a minimum cél, hogy az U_g érték 0,8 és 1 W/m2K között legyen. Ezt az értéket már egy kétrétegű, nemesgázzal töltött üvegezés is tudja hozni, de ha számunkra fontos, hogy a hő- és hangszigetelés minél kifogástalanabb legyen, érdemes a 3 rétegű üvegszerkezetbe beruháznunk. A tokszerkezet lehetőleg U_f 1 és 1,4 W/m2K érték közötti minőségű legyen, ez az érték általában megfizethető áron elérhető. A hőérzetünket nagyban fogja befolyásolni a tok minősége, például 1,8-as értéknél 0 fok körüli külső hőmérséklet esetén már jelentkezni fog a hidegérzet. Általánosságban elmondható, hogy az abszolút jó megoldás, ha a tok értéke ugyanolyan, mint az üvegé. Ám bármennyire körültekintően döntünk, nem lehet elmenni amellett, hogy a szakszerű beépítés hiánya a jól kiválasztott nyílászárónk összes előnyös tulajdonságát semmissé teheti, tehát ebben a kérdésben is járjunk el nagyon körültekintően. Némely gyártó vállalja a szerkezetek beépítését is, melynek módja lehet komprimált szalagos, pur hab kitöltéses, stb. Ez úgy 15 %-kal fogja növelni a költségeket.

Költségek

Segítségképpen, hogy a fentieket számokkal is közérthetőbbé tegyük, magánszemélyként kértünk be árajánlatokat néhány minőségi gyártó cégtől műanyag, illetve ALU + FA nyílászárókra egy általunk tervezett épülethez. A ház 180 m2 hasznos alapterületű, divatos, mai stílusú épület, átlagos méretű és számú ablakokkal. A bekért árajánlatokhoz szempontként 3 rétegű üvegezést adtunk meg, U_f = 0,8W/m2K értékkel, és háromszoros ütköztetéssel. A beérkezett ajánlatok alapján megállapítható, hogy meglehetősen nagy eltérések vannak a piacon, de azért egy átlagos következtetés levonható. Nem meglepetés, hogy a műanyag szerkezetű nyílászárók jóval olcsóbbak, mint az ALU + FA termékek. 30-35.000,- Ft/m2-től már kapható a megadott paraméterek szerinti, a fa ablakokkal megegyező minőségű műanyag nyílászáró, így a példa épületünkre a bekerülési költség kb. 2,2 – 3 millió forint körüli összeg. Ezzel szemben az ALU + FA nyílászárókra a legolcsóbb árajánlat 50.000,- Ft/m2 körüli volt, de mint az apró betűs részből kiderült, ez csak alapár. Ha hozzávesszük az ütközők számának növelését, a tömítések jobb minőségű anyagfelhasználását, a felületkezelést és az erre vállalt garancia árát, akkor összességében átlag 75 – 80.000,- Ft/m2 költséggel kell számolnunk. Ez a fenti házra nézve összköltségben 4,5 – 6 millió forintra rúg. Mivel a két összehasonlított típus között ezen paraméterek mellett már nincs jelentős minőségbeli különbség, így egyetlen mérlegelendő szempont maradt hátra, ami nem más, mint az esztétikum. A mi kezünkben van döntés, választhatjuk az olcsóbb, egyszerű küllemű nyílászárókat, vagy hangsúlyt fektetünk a kinézetre, cserébe a felárért. Bár belátható, hogy egy építkezésnél minden fillér számít, azért mindenképpen javasolt, hogy a szép és barátságos épületünkhöz leginkább illő szín, anyag és minta választására törekedjünk.

Szerző: Gortva Péter, Gortva Anikó

Ha jobban belemélyednétek a témába, vagy egyéb szerkezetek, anyagok is érdekelnek, gyertek el hozzánk konzultálni, és a további kérdéseitekre is válaszolunk szívesen! Addig is, nézzétek meg családi ház referenciáinkat!

Kapcsolódó cikkek:

Keret nélküli nyílászárók