Hasznos kis gépészet építkezőknek!
A tervezői konzultációkon felmerülő gyakori kérdéseket gyűjtöttük egybe, melyek a fűtőrendszerek témakörét járják körbe, hogy mindent megtalálj egy helyen.
Válaszút előtt. Radiátor, vagy felületfűtés? Esetleg mindkettő?
Alaptétel, hogy a korszerű berendezések, például a hőszivattyú, vagy akár a kondenzációs kazán a legoptimálisabban csak alacsony hőmérsékletű hőleadókkal fognak működni, és ezek mindenképpen a nagy felületet lefedő fűtőtestek, tehát a padló-, fal-, vagy akár a mennyezetfűtés lesz a célravezető megoldás. Ezekkel az eszközökkel energiát takaríthatunk meg, és a hőérzet egyenletessége miatt a komfortérzetünk is sokkal jobb lesz. Ezen kívül nagy előnyük, hogy esztétikailag sem rontják az otthonunk összképét. Ettől függetlenül lehet akár kombinálva is tervezni, ha ilyen igény felmerül.
Járhat-e hátránnyal az egészségre a padlófűtés, tekintve, hogy a lábunknál közvetlenül érintkezünk a hőforrással? Illetve a felszálló meleg nem kavarja fel a port, súlyosbítva esetleg a porallergiát?
Mivel a padló felületén a hőmérséklet legfeljebb 29 oC lesz, szó sincs róla, hogy károsan hatna, sőt, inkább előnyös a szervezetre nézve. Egyedül a fürdőszobában, a fal mentén kb. 1 m-en van 31 oC, de nem életszerű, hogy bárki életvitelszerűen hosszasan tartózkodna a háznak ezen a pontján. Ami a port illeti, ebben a kérdésben is jobban teljesít a felületfűtés, mint a radiátoros, ami sokkal inkább felkavarja a levegőt, így a port is, mint például a padlófűtés.
Mi a helyzet a padlófűtés esetén a burkolattal? Tehetek parkettát a csövezésre, vagy attól tönkre fog menni? A parketta rontja a hatásfokát a fűtési rendszernek?
Vannak kifejezetten padlófűtésre rakható parketták a gyártók kínálatában, így ez nem probléma, ezekkel a termékekkel nyugodtan burkolhatjuk a helyiségeket. A hatásfokon persze valamennyit rontani fog, de ezt a fűtési rendszer tervezésénél mindenképpen figyelembe vesszük, így megfelelő módon méretezzük azt.
Mi a helyzet a radiátorokkal? Sokan választják, csak van valami előnye is!
A radiátor nagy előnye, hogy gyors. Hamarabb befűtünk vele, mint a felületfűtéssel, ez kétségtelen. Közvetlen közelében pedig nagyon meleg van, így ez egyfajta komfortérzetet ad. És persze a pulóverünket sem tudjuk a padlóra terítve szárítani, míg a radiátorra gond nélkül feltehetjük. A padlófűtéssel szemben sokan azért hajlanak inkább a radiátoros megoldás felé, mert zavarja őket a gondolat, hogy vízerek futnak az életterük alatt. Nekik természetesen jó alternatíva a radiátoros rendszer. Ám ebben az esetben is futni fognak csövek a padlóban, hiszen a fűtőtestig a víznek el kell jutnia, így a lakás egy részében, például a közlekedőkben nagyjából ugyanaz lesz a helyzet, mint padlófűtésnél.
Lehet-e kombinálva használni a különböző rendszereket, ha az egyik helyiségben szeretnék padlófűtést, a másikban viszont nem?
Természetesen lehet ilyet, és még azt sem állíthatnánk, hogy ez költségnövekedést jelentene. A radiátorokat ellátó direkt körön kívül betervezünk egy kevert kört, amely a felületfűtést látja el, és kész is.
Miért van szükség két körre?
Mert a kétféle rendszernek más hőmérsékletű vízre van szüksége. A radiátoroknál az előremenő víz régen 70-90 oC-os volt, mára azonban a fejlettebb anyagok, jobb szigetelés miatt elég az alacsonyabb hőmérséklet, így jobb a hatásfok, és energiát takarítunk meg. De még így is, a direkt körnél 70 oC-os az előremenő, és 50 oC-os a visszaérkező (kondenzációs kazánnál 60-40). Ha ennél alacsonyabb hőfokon üzemeltetnénk, akkor sokkal nagyobb felületre lenne szükség a hőleadásnál, és akkor már falfűtésben gondolkodhatnánk. A felületfűtésnél ez az érték 40 és 35 oC, így világos, hogy két kör kell.
Miből készül a padlófűtés csöve, melyiket válasszuk?
A fehér fűtéscső általában ötrétegű – műanyag, ragasztó, alufólia, ragasztó, műanyag. A piros cső térhálósított polietilén, ez drágább, a különbség kb. 500 ,- / fm és 300,- Ft / fm.
Mit kell tudni a falfűtésről? Miben más, mint a padlófűtés?
Hasonló a két fűtési rendszer, de mégis más. A falfűtésnél nincs burkolat, csak vakolat, amelyben nem áll túl sok hely a rendelkezésünkre, így a csövek átmérője kisebb, mint a padlófűtésnél. Emiatt elég alacsonyabb hőmérsékletű víz is, azonban a nyomásveszteség nagyobb lesz, így jóval rövidebb cső köthető egy osztóra, mint a padlófűtésnél. Kombinálhatjuk a két fűtési módot, de mindenképpen külön szivattyút kell alkalmaznunk, és szükség lesz egy úgynevezett hidraulika váltóra is, mert meg kell osztani a rendszert. Ehhez megfelelő típusú kazán szükséges, mert nem alkalmas rá mindegyik. A falfűtés kialakítása mellett szólhat, hogy a falban futó csövekkel hűteni is lehet a helyiséget.
Falfűtés csövek
Miben korlátozhat minket a falfűtés?
Nagyobb gondosságot igényel ez a fajta csövezés a jövőben, hiszen fúrni, szögelni csak körültekintéssel lehet. Létezik egy úgynevezett infra hőmérő nevű eszköz (4.000 – 8.000,- Ft), amivel könnyedén meg tudjuk állapítani, hogy ahová az esküvői fotót szeretnénk felrakni, üthetjük-e a szöget, vagy nem, mert cső fut a falban. Ez a megoldás fűtésszezonban. Nyáron ez az eszköz nem fog rajtunk segíteni, de a vakolat apró megbontásával könnyen meg tudjuk állapítani nélküle is, hogy fúrhatunk-e az adott helyen. Ami a berendezést illeti, valóban korlátoz kissé minket a szobák átrendezésében ez a fűtési rendszer, mert nem szabad elé bútort rakni egyáltalán, hiszen megakadályozzuk vele a hőleadást.
Lézeres infra hőmérő
Hogyan működhet a mennyezetfűtés? Mindenki tudja, hogy a meleg felszáll!
Pedig működik, mert az ilyen típusú fűtési rendszerek (felületfűtés) csaknem háromnegyedrészt sugárzó hővel fűtenek. Mintha infralámpákat lógatnánk a fejünk fölé, csak az erős sugárzás nélkül. Ugyanakkor a mennyezet, hűtés céljából jobban hasznosítható, mert az helyigényesebb, mint a fűtés.
Mit kell tudni a padlókonvektorról?
Földig érő üvegfelületnél használható padlóba süllyesztett fűtőtest. Létezik belőle gravitációs, ez az olcsóbb, de szerkezetileg elég bonyolult, és nem mindig beépíthető, pl. emeletközi födémnél. A másik típus a ventillátoros, ez a drágább (kb. 120.000,- Ft/m2). Amennyiben a ház szigetelése jó, ehelyett célszerűbb az adott helyen besűríteni a padlófűtés csövezését.
Padlókonvektor (forrás: www.labaro.hu)
Hogyan szabályozhatjuk a padlófűtést helyiségenként?
A padlófűtés kialakítása egy kevert körrel, a hozzátartozó több körös osztóval lehetséges. A radiátoros fűtéssel szemben, ahol a fűtőtest azonnal leadja a hőt, a padlófűtésnél az indítást egy külső és egy belső hőmérsékletet érzékelő termosztát szabályozza. A fűtés akkor is beindul, ha bent meleg van, de kint már lehűlt az idő.
Tipikusan az alábbi két elterjedt szabályozás létezik:
– Referencia termosztát elhelyezése egy helyiségbe (pl. hálószoba). Ez a termosztát érzékeli az adott helyiség hőmérsékletét, így ha ott hűvös van, az egész rendszer mindenhol fűteni fog. Ennek hátránya, ha például a nappaliban kandallónk van, így ott ez nem lenne szükséges. Igény szerint házilag el tudjuk egyes helyiségekben zárni a fűtést, de ez kellő körültekintést igényel. Ez lesz azonban az olcsóbb megoldás.
– Szobánkénti termosztát, azaz helyiség távadó elhelyezése. A egész házra nézve kb. 10 körről van szó, tehát szobánként 1-3 kör. Ezeknek az érzékelőknek a jelzésére az egyes helyiségek lehűlése esetén a kazán bekapcsol, de mivel külön körök vannak, a meleg helyiségek köreit motoros szelepek lezárják, így ott feleslegesen nem fog menni a fűtés. Értelemszerűen ez lesz a drágább megoldás, hiszen a több termosztát, és a körönkénti motoros szelepek és ezek szerelési díja többletköltséggel járnak.
A fentieken kívül még vannak egyéb lehetőségek is a vezérlés megoldására. Ilyen például a radiátoronkénti szabályozók beépítése. Lehetséges a kazán távvezérlése is telefonról, ami jól jön mondjuk egy ritkán használt ingatlan esetében, ahol csak temperálunk, vagy szeretnénk, hogy jó meleg fogadjon, mikor leérünk a nyaralóba. Léteznek nagyon modern, az egész ház gépészetére kiterjedő komplett épületfelügyeleti rendszerek, melyek mindent összehangolva kontrollálnak a házban a világítástól a szellőzésen át a hőmérsékletig. Ha az épülő házunkba gépészetileg egy összetettebb működésű rendszert tervezünk, érdemes ilyen felügyeleti szabályozást beépíteni, hogy a különböző berendezések összhangban működjenek.
Mekkora helyet fognak ezek a gépészeti berendezések elfoglalni?
Példa: kondenzációs kazánnal működő padlófűtés és radiátoros kevert rendszer
Fűtési osztó-gyűjtő: Nagyjából akkora, mint egy radiátor, szélessége az osztók számától függ, de kb. 80 cm. A padlószinten kell lennie. Célszerű eldugni (ha nincs erre külön helyiség, akkor burkolattal), mert nem esztétikus.
Padlófűtés szivattyúja: Az osztó mellé, vagy fölé kell helyezni. Együtt kb. 20 cm mélység elég.
Kazán: 140 cm-nél nem rakható magasabbra, mindkét oldalon 10 cm-t el kell hagyni, előtte 80 cm-en semmi sem lehet. Alapterülete kb. 40 X 30 cm.
HMV tároló: Akár a kazán alatt is elfér, vannak is ilyen összeépített rendszerek.
Hővisszanyerős szellőzés: A csövezése a födémszerkezetben van elhelyezve, ez tehát nem látszik. Magát a szellőztető gépet a padlástérbe is felrakhatjuk, ha nincs beépítve, de álmennyezetben is elrejthető.
Mindent összeadva egy 1,6 m széles, 0,5 m mély szekrény vagy kamra elegendő.
A terven a mellékhelyiségben lévő szekrénybe kerültek a gépészeti berendezések.
Ha a radiátorokat nem akarjuk padlófűtésre cserélni, kondenzációs vagy hagyományos kazánt vegyünk?
Mindenképp a kondenzációs a javasolt. Télen nagyjából tíz nap van, amikor nem elég az 50 fok előremenő hőmérséklet, ameddig jobb a hatásfoka, mint a hagyományos kazánnak, de akkor is csak ugyanannyira rossz, és nem rosszabb. A tél többi részében jobban járunk. Ugyanakkor a használati melegvíz teljes gőzzel történő fűtése is megoldódik. Az alacsonyabb hőfokon történő működésnek köszönhetően a kondenzációs készülék élettartalma is jobb, mint a hagyományosé, kb. 18 év, szemben a kb. 12-vel. Ha kombi készülékről van szó, és nyáron is ez állítja elő a melegvizet, akkor ez lehet kicsit kevesebb. Ugyan a kondenzációs berendezés drágább, a kéménye mindenképpen olcsóbb, mert készülhet műanyagból is.
Mi a különbség az átfolyós és a tárolós rendszerű melegvíz előállító rendszerek között?
Átfolyós rendszer:
A kazán akkor kapcsol be, mikor megnyitjuk a csapot, tehát szükség szerint állítja elő a melegvizet. Hátránya, hogy időigényes, mire a melegvíz odaér, illetve egyszerre egy csapot tud csak ellátni. Előny azonban, hogy mivel nem tároljuk a felmelegített vizet, így nincs hőveszteség, és nem fogy el a melegvíz. Egy kis 40 L-es tartállyal, ami a kazánba integrálható komfortosabbá tehető (egyszerre több csap használata), de ez legalább olyan drága, mint egy nagy tároló. A másik megoldás a több csap használatához, ha a mosogató alá elektromos bojlert szerelünk, ami általában 5-10 L-es. Ez általában csak a hozzávaló csapteleppel üzemeltethető, és elég kényelmetlen a használata, például a Hajdú típus hibája, hogy az egyik csap a víz mennyiségét, a másik a hőmérsékletét szabályozza, így fennáll a forrázás veszélye.
Kondenzációs kombikazán alá épített tároló – Mosogtó alá helyezhető elektromos boiler
Tárolós rendszer:
Ezekben a rendszerekben a vezetékben folyamatosan kering a melegvíz, így mindig van elég, csak meg kell nyitni a csapot. Ez azonban hőveszteséget eredményez. Ezt a szivattyú időzítésével lehet mérsékelni, így az csak akkor keringet, ha kihűlt a víz. A tároló további hátránya a helyigény. A kapacitás miatt fontos, hogy a berendezésünk mennyi idő alatt tudja felfűteni a vizet. Az elektromos boilerek 120 L vizet kb. 6-7 óra alatt tudnak felfűteni 2 kW teljesítmény esetén, míg egy jó minőségű gázkazán 24 kW teljesítménnyel erre fél óra alatt is képes. A tárolót célszerű a kazánunk gyártójától beszerezni, mert akkor a két berendezés összeillő lesz. Általában a tárolót a kazán alá helyezzük. Messzebb is lehet, de szinte biztos, hogy akkor igen drága összekötő kiegészítőket kell vásárolnunk.
A HMV tárolóhoz van-e értelme elektromos rásegítést alkalmazni?
Szinte biztos, hogy ennek nincs értelme, kizárólag akkor, ha az áramhoz nagyon olcsón jutunk hozzá, például napelemekkel rendelkezünk. Mivel a kazánt gyártók ilyen tárolót nem árulnak, nem lesz összeillő a bojlerrel a kazánunk, és mint fent taglaltuk, már vehetjük is a drága kiegészítőket. Továbbá, mint arra szintén kitértünk, elektromos üzem esetén a felfűtési idő 6-7 óra.
Mekkora legyen a HMV tároló?
A melegvíz felhasználás családonként, egyénenként nagyon eltérő és szokásfüggő. Átlagban 30 L-es fogyasztást szoktunk számolni egy zuhanyzáshoz, de ez abszolút változó. Méretét tekintve egy 150 L-es tartály átmérője 50 cm, a kínálat elég gazdag, minden féle alakú van, így a rendelkezésre álló hely is meghatározhatja, hogy melyiket választjuk.
Dióhéjban ennyi, ha mégsem találtad meg az információt, amit kerestél, és szeretnél velünk konzultálni, írj egy emailt, felvesszük Veled a kapcsolatot és megbeszéljük a megfelelő időpontot!
Szerző: Gortva Anikó, Gortva Péter