Már írtunk korábban meglévő épületek utólagos vízszigeteléséről. Most nézzük meg, mit kell szem előtt tartani a témában, ha új ház építésébe vágunk. Az alábbi ismertető abban is segít, hogy le tudd ellenőrizni, milyen munkát végez a kiviteleződ.

Milyen fajta szigetelést?

A leggyakrabban alkalmazott anyag a oxidbitumenes vízszigetelés. Ezzel szemben a modifikált bitumenes lemez lenne a sokkal jobb választás, mert ellenállóbb a hőmérsékleti hatásokra, és kevésbé sérülékeny. Érdemes az építkezés során ellenőrizni az anyagot. Ha poros barna felületű, hideg időben merev és törékeny, valamint szakad, tudhatjuk, hogy oxidált bitumenes lemezzel van dolgunk. Ami flexibilis, nyúlik, nem hagy nyomot a bőrön, fekete színű, az lesz a modifikált bitumenes lemez.

Milyen aljzatot?

A felületnek mindenképpen simának és egyenletes minőségűnek kell lennie, különben a szigetelőanyag sérülhet, így a víz útjának elzárása nem lesz kielégítő.

Kellősíteni kell

Furcsa egy kifejezés. Mit is jelent ez pontosan? Egy alapozóréteg kialakítását, a vízszigetelő lemez felhelyezése előtt. Ez egy fontos művelet, bár sokszor elmarad. Vízszintes felületen akár még el is hagyható (bár ártani nem árt), de függőlegesen elengedhetetlen. A felvitt anyag biztosítja a bitumen tapadását a kezelt felülethez. Amennyiben a vízszigetelő lemez felrakása előtt azt látjuk, hogy a felület feketére van „kenve”, akkor a kivitelező nem spórolta el a folyamatot.

A szigetelés rögzítésének módjai, helyes felrakása

A lehetséges rögzítési módok a ragasztás, a mechanikus rögzítés és a lángolvasztás. Mivel az első két módszernek megvan az a veszélye, hogy a szigetelőlemez elválik, általában olvasztással rögzítenek, mert ez a legbiztosabb megoldás. A lángolvasztást mindig a teljes felületen, alulról felfelé kell elvégezni.

Mivel a szigetelőanyag nem éppen flexibilis, ha sarkoknál, kiszögelléseknél kell felhelyezni, megfelelő lekerekítéssel kell dolgozni.

Annak érdekében, hogy a lábazati szigetelést hozzá lehessen majd hegeszteni, a bitumenes vízszigetelést a szerelőbetonra a széleken legalább 10 cm-re túl kell nyújtani, és le kell hajtani.

Lábazatnál a végleges talajszinthez képesti 30 cm az a minimum magasság, ameddig a szigetelést fel kell vezetni.

Toldásokra is szükség lesz, hiszen a tekercs nem végtelen hosszú, a síkok változnak, vágni kell az anyagot, és helyenként toldani. Ezeken a helyeken átlapolásra van szükség, ami legyen 15 cm talajvíz, és 10 cm talajnedvesség esetén. Annak érdekében, hogy látható legyen, a bitumen kellő mértékben túlfolyt-e, a felső réteget 3 cm-el rövidebbre hagyják, mint az alsót.

Egyelőre itt megállunk, de a sorozat következő cikkében további hasznos infókat fogtok találni, mert bőven van még miről beszélnünk a témában!

ITT TALÁLOD A FOLYTATÁST: ÉPÜLŐ HÁZ VÍZSZIGETELÉSÉNEK KIALAKÍTÁSA – 2. RÉSZ

Utólagos vízszigetelés cikksorozatunk:

MITŐL ÁZIK A FAL? CIKKSOROZAT – 1. RÉSZ – A VIZEK NYOMÁBAN

MITŐL ÁZIK A FAL? CIKKSOROZAT – 2. RÉSZ – MI A TEENDŐ?

MITŐL ÁZIK A FAL? CIKKSOROZAT – 3. RÉSZ – ÚJ SZEREPBEN A PINCE

Ha építkezésen gondolkodsz jelentkezz ONLINE KONZULTÁCIÓ -ra: vedd fel velünk a kapcsolatot e-mailben: gortvaepitesz@gmail.com , vagy az alábbi telefonszámokon: +0620 956 4325 és  +0620 428 0367 !

Ha egyéb témák is érdekelnek, olvassátok el CIKKEINKET!

Szerző: Gortva Péter, Pusztai Anna