A faburkolat örök klasszikus, igen gyakori a használata. Időtálló, barátságos, természetes, használható a padlón kívül a falakon és a mennyezeten is. Az alapanyag tekintetében azonban igen széles a kínálat, ezeket az anyagokat Nyugat-Európában kialakított szigorú rendszer szerint osztályozzák.

Jelölésük hazánkban általában A, A/B, B és C, ezek a magyarországi sztenderd osztályozási jelölések, de előfordulhat A-VHE, B-VHE A/B, B-sort vagy Rauspund, ezek már a nyugati szabványok szerintiek. Mindkettő a faanyag külleme alapján osztályoz, a nyugati a szigorúbb. Vizsgálat tárgyává teszik a faanyagot a csomók, gyantatáska, a kéregbenövések, esetleges rovarkárok, színeltérések szempontjából, és ezek alapján sorolják be minőség szerint.

Az osztályok jelentése

Mind a két rendszer A-val jelöli a legkiválóbb minőségű faárut. Ezek lesznek a küllemükben legkevésbé eltérőbb, a legegységesebb képet adó anyagok. Ettől a jelöléstől távolodva lesz az anyagon egyre több hiba, de sok esetben ez nem feltétlenül nevezhető hibának, inkább természetes küllemnek, így a rosszabb besorolású anyag felhasználásával lehet természet közelibb, rusztikusabb hatásokat elérni. Mivel az osztályozás szemrevételezés útján történik, a válogatás során némi hibaszázalék előfordulhat, általában 5%-al szoktak a telepek kalkulálni. Ha tehát A minősítésű faanyagra van szükségünk, érdemes ennyi anyaggal többet vásárolni. Ugyanakkor előfordulhat A minőségnek megfelelő anyag a B vagy C jelölésű áru közt is, ugyanennek köszönhetően.

Tanácsok vásárlás esetére

Fontos, hogy friss vágású, még ki nem száradt faanyagot ne építsünk be, mert az élő fában lévő nagy mennyiségű víz a vágás után távoztában a faanyagban jelentős zsugorodást eredményez, és a rögzítéseknél keletkező feszültségek is gondot fognak okozni. Az ilyen felhasználás következménye a repedezés, vetemedés. A megfelelő száradás éveket vesz igénybe, és ha az eljárás nem megfelelő, az szintén okoz vetemedést, léceknél görbülést, tekeredést. Ha azt látjuk, hogy a léc keresztmetszete el van görbülve, vagy homokóra alakzat van benne, akkor nem volt szakszerű a szárítás, ne vásároljuk meg. A magyar és a VEH szabályozás előírásai a szárítási folyamatra, és az értékesíthető faanyag nedvességtartalmára nézve nagyon szigorú.

Sajnos a fatelepeken vagy tüzépeken kapható faanyagok minősége (főként nedvességtartalma) között nagy eltérések lehetnek. Tapasztalatunk szerint a jó ács tudja hol kell beszerezni az alapanyagot, a rossz megveszi a legközelebbi helyen… 🙂

Hogyan válasszunk?

A választás attól függ, mit szeretnénk elérni. Amennyiben egy egységes, homogén felületet szeretnénk képezni, akkor az A, A/B osztályozású faanyagok közül válasszunk, hiszen ezek felülete kevés eltérést mutat, a kiválasztott lazúrral fog majd egy kontrasztot adni a felületen. Abban az esetben viszont, ha rusztikusabb, durvább hatást szeretnénk elérni, bátran választhatjuk az alacsonyabbra sorolt alapanyagokat, mivel a felületük nem olyan megmunkált, a színükben, csomósságukban eltéréseket mutatnak lécenként, így természetesebb hatás érhető el velük.

Bárhogy döntünk is, legyen az otthonunk letisztult és modern, vagy vidékiesen rusztikus, a fa mindenhová illik, és minden miliőbe van megfelelő megoldás ebből a természetes, minden trendbe beilleszthető anyagból, legyen szó kül- vagy beltérről. A fa mindenképpen jó választás.