Tervezői művezetés, nem csak tervezői szemmel!

Ebben a cikksorozatban összeszedjük azokat a pontokat, amiket figyelni szoktunk tervezői művezetés során, és megosztjuk Veletek pozitív és negatív tapasztalatainkat.

Többrészes cikksorozatunk negyedik része a falazásról szól.

Már tudjuk hova kerül a ház, az alapokat lefektettük, a vízszigetelés hibátlan, jöhetnek végre a falak!

FALAZÁS

I. JELENTŐSÉGE

A falak megépítése az építkezés egyik leglátványosabb szakasza. Beléphetünk azokba a terekbe, amiket papíron eddig csak 2 dimenzióban láthattunk.

A ház külső falazatának tartószerkezeti, térelválasztó, hő- és hangszigetelő szerepe is van. Nem csak látványos, de rendkívül fontos szakasza is az építkezésnek a falazás, így elengedhetetlen, hogy helyesen készüljön.

II. MIT ELLENŐRZÜNK

Az általunk tervezett családi házak nagy százalékban hagyományos nútféderes vázkerámia tégla falazattal készülnek.

A nútféder (N+F) kifejezés annyit tesz: horony-csap. Tehát egy nút-féder kapcsolódás van kialakítva a függőleges fugában (így adódnak át a vízszintes terhek), ezért csak vízszintes irányban szükséges habarcsot alkalmazni. A falazás ennek köszönhetően pontosabb és gyorsabb, mint tömör falazóelemekkel.

helyesen egymás mellé rakott téglák

MIRE FIGYELJÜNK?

  1. A jó időzítésre:
  • +5°C felett kell a téglafalat rakni, úgy hogy a rákövetkező 24 órában se legyen hidegebb. Ennek az oka, hogy a hagyományos habarcsban (cement, víz, mész és homok) levő víz megfagyhat, ha ennél hidegebb van. Vannak persze olyan anyagok, technikák, melyek elvileg segítenek ezen (ilyen például a kötésgyorsító, vagy a habarcshoz adott fagyálló) mégis, ha jó minőségű, tartós, biztonságos falakat szeretnénk, érdemes betartani ezt az ökölszabályt.
     
  1. A téglakötések általános szabályaira:
  • ha a téglák megfelelő kapcsolódására nem figyelnek eléggé az építkezésen és átlátunk a házunk falazatának függőleges fugáin, akkor nem akaszkodnak egymásba a téglák a nút-fédereknél. Földrengés esetén bajban leszünk…

                                        így ne!                                                                                                                   így igen!

  • a függőleges fugák átfedése pedig legalább 10 cm legyen. Gyártótól függően ez a távolság minimálisan változhat, viszont ha nincsenek meg a kellő átfedések, az a legelemibb falazási szabályoknak sem felel meg.
     
  • válaszfalak esetében 2 soronként lágyvas huzal vagy horganyzott falazószalag beépítésével kell növelni a karcsú, koszorú nélküli falak állékonyságát


3. Honnan kezdjük el rakni a téglát:

  • a sarkoktól és a falnyílásoktól egész téglával indítsunk! Így ha mondjuk két nyílás közti távolság nem pontos többszöröse egy tégla méretének, és vágni kell a téglát, a vágott elem nem a kritikus helyekre kerül majd. Azt is biztosítjuk így, hogy a nyílások feletti áthidalás egész téglára támaszkodjon. A vágott elemek melletti (nem nút-féderes) csatlakozásnál a függőleges fugába is kell habarcs.
     
  • Érdemes a téglasoronként váltogatni a nút-féderek irányát, mert jót tesz a falak állékonyságának. Nem kerül semmibe, csak egy kis odafigyelésbe…

4. Ha már áthidalók, akkor nyomott öv:

  • amennyiben nem elem magas (azaz tégla magasságú) áthidalót alkalmazunk, hanem kisebb magasságú az áthidaló, minden esetben szükség van fölötte a nyomott övre. Ez általában kisméretű tömör téglából készül, viszont bizonyos esetekben a gyártó megengedi a nútféderes falazóelemből készített nyomott övet is. Fontos, hogy ilyenkor a nút-féderek ellenére is szükséges, hogy a függőleges fugába is kerüljön habarcs a tégla teljes szélességében.
     
  • az áthidalók megfelelő felfekvésére is figyelni kell: a 2 m-nél kisebb falnyílásoknál min. 12 cm-rel, 2-2.75 m-es falnyílásoknál 20 cm-rel, 2.75 m-nél nagyobb falnyílásoknál min. 25 cm-rel nyúljon túl az áthidaló a falnyíláson.

5. A habarcs:

  • megfelelő erősségű habarcsot alkalmazzunk! Kezdősor alá min. M5 (régi nevén Hf50) falazó habarcs kerüljön (5 N/mm2)
     
  • Figyeljünk a habarcs vastagságára: 6-15 mm között legyen. Ennél vékonyabb vagy vastagabb habarcsterítés gyengítheti a falazat teherbírását, állékonyságát, de a túl vastag habarcsréteg a falazat pontatlanságához és akár mini hőhidak kialakulásához is vezethet.
     
  • vágott elemnél a függőleges fugát is habarccsal kell kitölteni.

                             nem teljes felületen terített habarcsréteg                                          túl vastag habarcsréteg

6. Ha síkban csiszolt téglával építünk:

  • ezeket a téglákat hagyományos cementhabarcs helyett egy PUR-hab ragasztó anyagba szokták rakni. Már az első téglasor lerakása előtt arra kell figyelni, hogy az aljzat, amire a falazat kerül, tökéletesen vízszintes legyen, hiszen habarcs hiányában az 1-2 cm-es eltéréseket már nem lehet utólagosan kijavítani.
     

7. Vésni vagy nem vésni?

  • Gépészeti és elektromos csövek céljából a válaszfalakat vízszintesen nem szabad vésni. Ha mégis megtesszük, rögtön elveszítjük a garanciát, mert nem tartottuk be a gyártói előírásokat. A válaszfalat csak függőlegesen szabad vésni.
     
  • A főfalakat minimálisan vízszintesen is szabad vésni (lásd gyártói előírások), de arra mindig gondoljunk, hogy ezek a falak hordják a ház terheit, így falsarkok és nyílászárók mellett kerüljük a vésést (különösen a vízszintes irányút).

A cikksorozat korábbi részeit itt találod:

Ha építkezésen gondolkodsz, és szeretnél velünk konzultálni, írj egy emailt, felvesszük Veled a kapcsolatot és megbeszéljük a megfelelő időpontot! A konzultáció során részletesebben elmondjuk és megmutatjuk, mire érdemes figyelni, milyen szerkezetekben, anyagokban, gépészetben érdemes gondolkodni, valamint milyen terveket ír elő minimum a jogszabály, és milyen tervekre lesz szükség ahhoz, hogy a kivitelező tényleg álmaitok otthonát építse meg! Családi ház referenciáinkat itt találod!