Az első passzívház, amely a terveink alapján épült, 2015-ben minősített passzívház státuszt kapott, így helye lett a Passivhausdatenbank adattárában. Cikksorozatunkban a tervezési és építési folyamatokat mutatjuk be.

A minősítés kritériumairól:

Passzívháznak nevezhető egy épület, amennyiben a fűtési hőenergiaigénye nem több, mint 15 kWh / (m²év), 25 °C feletti környezeti hőmérséklet esetén a túlmelegedése 10%-nál több esetben nem fordul elő, a légtömörség vizsgálat eredménye nem haladja meg a 0,6 l/h-t, és a háztartásban felhasznált árammal együtt a primerenergia igénye maximum 120 kWh / (m²év). Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, melyet egy minden részletre kiterjedő és alapos minőségellenőrzés folyamán vizsgálnak, akkor a darmsadti Passzívház Intézet felhatalmazását bíró minősítő iroda bizonylatban igazolja, hogy az épület minősített passzívház.

A fenti feltételeket a tervezőiroda PHPP számítás alapján igazolja, a felhatalmazott iroda pedig a tervezéstől a kivitelezésig végigkíséri a folyamatot, hogy felügyelje és garantálja, hogy a kész ház a tervezett energiafelhasználási határértéken belül fog maradni a használatban.

A szóban forgó épület minősítését az Energie Planer Team végezte, Sariri-Baffia Enikő közreműködésével. http://www.passivhaus-info.eu/02_ungarisch/index_hu.html

A megbízást az építtetőtől 2012-ben kaptuk, akkor vette kezdetét ez a kihívásokkal teli, hosszadalmas, költséges munkafolyamat, ami ugyanakkor számunkra, és a kivitelező szakemberek számára nagyon izgalmas feladat volt.

Milyen anyagok kerülhetnek beépítésre egy minősített passzívházba?

Leginkább minősített anyagok, melyeket a németországi intézet elfogad, és amelyek bevizsgálása a fenti kritériumrendszerre nézve megtörtént. A Passivhause Intsitute által közzétett lista, amely tartalmazza az elfogadott minősített anyagokat, teljes mértékben használható. A lista itt érhető el: http://www.passiv.de/komponentendatenbank/de-DE. A PHPP számítás miatt ez nagyon fontos, enélkül a beépített anyagokra nézve egyenként kellene igazoló méréseket és számításokat prezentálni arról, hogy a beépítésre került, de nem minősített anyagok a követelményeknek megfelelnek.

Bármelyik olyan alapanyag beépítésre kerülhet azonban a fenti listán szereplőkön kívül is, ha megfelelő voltát tanúsítvánnyal igazolni tudjuk.

Hőszigetelés esetében ez nem nehéz, a hővezetési tényezőt a gyártók műszaki-megfelelőségi nyilatkozata tartalmazza, az teljes mértékben elfogadható.

Más a helyzet egy nyílászáró esetében, ahol egyáltalán nem biztos, hogy a gyártó igazolni tudja az értékeket, mert sokszor csak a keretre nézve tudnak adatokkal szolgálni, az üvegre nem, bár némi utánajárással még ez is áthidalható. (Ψ érték is kell!)

A hővisszanyerős szellőztetőrendszer kialakításánál felhasznált szellőztetőgép például már egy még érzékenyebb téma, ugyanis ha nincsen minősítve, akkor a gyártó adatait 15%-kal lerontva kell megadnunk, éppen a minősítés hiánya miatt, ezért sokkal célszerűbb eleve minősített gépet beépíteni, mert ezt a hátrányt máshol behozni nagyon nehéz.

Az épületszerkezetnél is sokkal egyszerűbb egy Schöck elemet betervezni, mint például egy egyedi szerkezetnél a kőburkolatot tartó egyéb acélelemet, mert míg az előbbi hőhídtartása meg van adva a gyártó által, így a PHPP számítás során csak meg kell adni az elem Ψ értékét és hosszát, míg az utóbbiét háromdimenziós hőhídszimulációs számítás elvégzésével kell bizonyítani.

A szóban forgó épületnél mi úgy jártunk el, hogy a szellőztetőgépek közül minősítettet terveztünk be, a nyílászárókat az Internomtól választottuk, akik nem rendelkeznek PHI minősítéssel, de van olyan típusú minősítésük, amelyet a minősítő intézet elfogad, a hőszigetelést pedig a hazai piacról oldottuk meg kedvező áron, hiszen annak megfelelőségi igazolása nem lehetetlen.

Mennyi kompromisszumot kell kötni az elképzelésekhez képest, ha passzívházat szeretnénk?

Felmerül a kérdés, hogy ha az előírások minősítés szempontjából ennyire szigorúak, vajon meg tudunk-e terveztetni és építtetni így egy olyan házat, amelyben a saját elképzeléseink is megvalósulhatnak. Igaz-e, hogy passzívház csak egy téglatest lehet, és nem tudunk mondjuk mediterrán, tagolt, épületbe integrált garázzsal tervezett otthont építtetni tetőterasszal, amennyiben szeretnénk a minősítést?

A kérdésre a válasz, hogy nem igaz, majdnem minden elképzelés megvalósítható. Azonban, ha eltérünk az egyszerű formáktól, az ebből adódó esetleges hátrányokat más módon kell behozni. Például egy északra néző ablak betervezése esetén növelnünk kell a hőszigetelés mennyiségét, így kompenzálva a kialakult hátráltató értéket. Az általunk tervezett háznál, amennyiben a tömeg egyszerűbb tervezésű, nem lett volna szükség 35 cm vastagságú grafitos EPS szigetelőanyag, elegendő lett volna 25 cm. Vigyázni kell azonban ezekkel a játékosságokkal, mert egy bizonyos határt átlépve már behozhatatlan lesz az értékek kívánatostól való eltérése.

Az általunk tervezett passzívház                          Sztenderd passzívház

Az optimális felület-térfogat arányú házaknál egy bonyolultabb tervezésű passzívház építési költsége és az építkezés ökológiai lábnyoma mindezek miatt nagyobb. Azonban az életvitelszerű használat során ez a különbség csökkenni fog az üzemeltetési költségek közötti különbségből adódóan, így a megtérülés is megvalósulhat idővel.

Ugyanakkor, minthogy családok életterét, otthonát tervezzük meg, az egyik legfontosabb szempontnak tartjuk, hogy ne pusztán egy minél alacsonyabb energiaigényű épületet tervezzünk, de olyan otthont, amely kiszolgálja a használói igényeit, kellően világos, szép és komfortos. Erről passzívház tervezés során sem feledkezhet meg az építészmérnök, nem szabad, hogy a kritériumoknak való megfelelést előtérbe helyezzük az emberi igények drasztikus kárára. Igyekeznünk kell megtalálni a megfelelő megoldásokat.

Az épületről a cikksorozat következő részében írunk majd részletesebben.