Az első passzívház, amely a terveink alapján épült, 2015-ben minősített passzívház státuszt kapott, így helye lett a Passivhausdatenbank adattárában. Cikksorozatunkban a tervezési és építési folyamatokat mutatjuk be.
A hagyományos energiahatékony házak és a passzívházak tervezése a kezdeti szakaszban nem különbözik egymástól, hiszen a tervezés első fázisában a tájolás, funkciók, helyiségek kapcsolatainak meghatározása ugyanúgy zajlik.
A szóban forgó ház, mely közreműködésünkkel valósult meg, egy déli irányba lejtős panorámás budai telekre épült, mely gyümölcsfákkal van fásítva. Még fák árnyékának hatásával is számolni kellett az előző cikkben részletezett PHPP számítás során.
Az építtetők az elrendezést úgy képzelték el, hogy legyen egy nagy közös élettér, amely magába foglalja a konyhát, az étkezőt és a nappalit, melyből egy déli tájolású teraszra lehet kilépni, valamint legyen két hálószoba, egy vendégszoba, iroda és garázs. Az irodát és a garázst az alsó szinten szerették volna megvalósítani. Ez az alsó szint részben a földbe épített része a háznak, és déli irányba nyitott, továbbá a termikus buroknak nem része a garázs, így ezt igen nagy kihívás volt jól megoldani. Ennek az alsó szintnek a további helyiségei, például az iroda, a tárolók és a gépészet részére elkülönített helyiség már benne foglaltatnak a termikus burokban.
A földszint, ami jelen esetben a felső szintet jelenti valójában, már egy az egyben a termikus burkon belül található, a fentebb felsorolt lakóterület helyiségeivel, itt van az épület főbejárata is. A déli tájolású, a nappaliból nyíló teraszon kívül készült még egy északi, árnyékos, kertkapcsolatos terasz is. Ennek a terasznak a megközelíthetősége miatt (teraszajtó), illetve a konyha benapozottsága (konyhaablak) és a hátsó kertbe való kilátás érdekében itt háttérbe szorultak kissé a passzívház építési elvei, ezek hatásait máshol kellett kompenzálni.
A – A metszet: a nappali, és abból nyíló, konzolosan továbbnyújtott terasz árnyékot ad az alatta lévő irodának, mely így nyáron is hűvös marad. A nagy légterű, szellős és kényelmes méretű nappali déli oldali felső nyílászárói biztosítják a világos életteret.
Épülettel egy tömegbe tervezett garázs
B – B metszet: fent a lakótér, lent a gépkocsitároló, mindez egy tömegben. A termikus burokba benyúló garázs elválasztása a felső szinttől hőhíd kialakulása nélkül nem volt lehetséges, ezért ennek az épületrésznek az összes külső és belső falfelületét hőszigeteléssel láttuk el, hogy csökkenjen a hőhíd negatív hatása. Üveghab sávot statikai okból nem használhattunk. A termikus burokba a garázs azért nem volt bevonható, mert a passzívház minősítés követelményeinek megfelelő garázskapu sajnos nem létezik, ezen kívül a nyílófelülete miatt a levegőcsere nyitásnál túl nagy, ezt a hőveszteséget nem nyeri vissza sehol az energetikai rendszer, így nem lehet ellenpontozni a veszteséget.
A garázskapu rögzítésénél nagyon gondosan kell eljárni, hiszen a kívül-belül szigetelt falakhoz kell hőhíd kialakulása nélkül kapcsolódnia. A legszükségesebb helyekre lett rögzítés betervezve, Purenit kockák beépítésével, ezekbe hőhíd-megszakító dűbeleket alkalmazva. A fűtött tér alatt elterülő padló bal terasztól való elválasztása Schöck elemmel történt.
Számítások és optimalizálások a PHPP tükrében
A vázlatterv elkészülte után lehet a PHPP szerinti számításoknak nekilátni. A ház geometrikusan már nem változik, így a hőhidakkal már lehet kalkulálni, a gépészet tényezőit azonban még csak becsülni tudjuk ezen fázisban, így sok lesz a jövőben változó érték, azonban ezekkel az értékekkel már hozzávetőlegesen jó adataink lesznek. Az előzetes kalkulációk eredménye meg fogja adni, hogy a 15 KWh / m2 –es határt figyelembe véve hol tartunk. Tanácsos olyan változtatásokat eszközölni ebben a fázisban, hogy a határ alatt legyen az értékünk, mert szükség lesz egy kis mozgástérre a kivitelezés során, ugyanis adódni fognak olyan megoldandó problémák a gyakorlatban, melyekkel az elején nem számoltunk.
Az alábbiak a legnagyobb eredménybefolyásoló tényezők:
– A tervezésnek ebben a fázisában véglegesnek mondható épületgeometria
– Mennyi ablakkal tervezünk (északra néző ablak esetében darabonként több tized kWh/m2a lesz az értékek negatív irányba történő elmozdulása, a mi épületünknél például a teraszajtó, mely északra néz, 0,5 kWh/m2a értékrontást jelent)
– Az épületszerkezetek U értéke (0,10-0,15 W/m2K)
– Hővisszanyerős szellőzőrendszer. Ennek a berendezésnek a hatásfoka a mi épületünknél 94%-os. Vegyünk a példa kedvéért egy még a követelményeknek megfelelő 75%-os hatásfokú gépet. Amennyiben ezzel terveztünk volna, az eredményeinken ez 2,2 kWh/m2a romlást eredményezne. Fontos az is, hogy a tervezésnél a berendezést a lég ki- és bevezetéshez nem nagy távolságra helyezzük, hiszen a végeredményre nézve befolyással van a hideg levegő útjának távolsága a fűtendő téren át.
– Légtömörség. Ezt az értéket pontosan majd csak a kivitelezés vége felé lehet megtudni, Blower door vizsgálattal, és jelentősen befolyásolja az eredményt a kivitelezés szakszerűsége és ügyessége. Maximum 0,6 l / h lehet, a számítások ezen szakaszában csak becsülni lehet, de feltételezhetünk 0,4 l / h-t. Mi is ezt a számot irányoztuk elő, és a kivitelezés során nagy hangsúlyt fektettünk rá, hogy elérjük ezt. Végül túl is teljesítettük, nagyon is kiváló eredménnyel, a mérés eredménye 0,26 l / h lett a kész épületnél. Amennyiben a megengedett maximális 0,6 l / h-t sikerült volna csak elérnünk, úgy az a PHPP értékünkön a 0,26-hoz képest 1,3 KWh/m2a-t rontott volna.
Ezek tehát a fő törésvonalak, melyek mentén meg lehet határozni, milyen tényezők befolyásolják majd az értékeket a minősítés során. A felsoroltak több variációjának összeállításával következik a kiválasztási folyamat, melyben ezek típusainak és megoldásainak legjobb, illetve költséghatékonyság szempontjából legkedvezőbb verzióját kiválasztjuk. Így amellett, hogy megvan a koncepció, mellyel meg tudunk felelni a passzívház minősítés követelményrendszerének, kapunk egy nagyságrendi költség kalkulációt is, melyből látni lehet, végeredményben mennyibe fog kerülni körülbelül az épület.
Az így elkészült koncepcióra támaszkodva készítettük az engedélyezési tervet. A hatóságok felé történő benyújtás előtt ezt mindenképpen meg kell küldeni a passzívház minősítőnek, hogy előzetesen bírálja el. Az előminősítés a minősítés árában benne foglaltatik, plusz kiadást nem jelent. A minősítés összköltsége kb. bruttó 2000,- €, mely a Blower door tesztet (légtömörség mérés) nem tartalmazza.
Kiviteli terv készítése, majd előminősítés
A fentiekkel végezve a következő bázishoz érkeztünk. Kivitelezési tervet kellett készítenünk. Azt követően, hogy az építész főlapokkal, gépészeti tervekkel és a részletrajzokkal megvagyunk, a kész tervek alapján megint pontosítanunk kell a PHPP számításainkat. Itt már a ténylegesen beépítendő anyagok meghatározásáról, az összes hőhíddal való kalkulálásról van szó. A nyílászárók gyártójának adatlapja is rendelkezésünkre kell álljon, hiszen az előminősítéshez ennek értékeire is szükség lesz. Ebbe a számításba már a legapróbb részletek is bele fognak számítani.
A gépészeti elképzelés az volt, hogy olcsóbb, és egyszerűbb legyen, mint egy A+-os házé, így az a költség, amit abba fektetünk, hogy az épület energiaigényét a lehető legjobban lecsökkentsük, valamelyest megnyerhető ott, hogy például a telepítését tekintve legolcsóbb elektromos fűtést alkalmazzuk. Mivel az épületet alig kell fűteni, így az elektromos fűtés gazdaságos üzemeltetése lehetségessé válik, ráadásul napelemekkel, napkollektorokkal támogatjuk meg a rendszert, így mind a fűtés, mind a melegvíz előállítása még gazdaságosabbá válik. Mindezen gépészeti rendszerek terveit és a PHPP számítás gépészeti részét Benécs József okleveles gépészmérnök készítette a mi passzívházunknál.
Az elkészült és benyújtott terveket ellenőrizve, szükség esetén korrigálásokat, utólagos egyeztetéseket követően megkaptuk az előminősítést, és nekiláthattunk a kivitelezésnek.
Végső minősítés
A cikksorozat ezen részében a kivitelezés tényleges folyamatairól nem beszélünk, azt a következő cikkben fogjuk taglalni. A minősítés szempontjából a kivitelezési folyamatot követően van újra dolgunk, meg kell küldenünk a munkafolyamat során készült fotódokumentációt a Minősítőnek.
A benyújtandó dokumentumok, melyek a végső minősítéshez szükségesek, az alábbiak:
– A kész ház részletei, melyek a passzívház minősítés szempontjából fontosak, kivitelezés közben és kész állapotban fotókkal dokumentálva
– Légtechnika beszabályozás rendszere
– A beépített nyílászárók termékmegnevezése, műszaki adatlapja, esetleges üveghomlokzatnál az U-értéket a beépítéssel befolyásoltan figyelembe véve, ill. az üvegtartó alapanyag
– A hőszigetelő alapanyagok műszaki adatlapja
– Jegyzőkönyv a légtömörség vizsgálatáról
– A kivitelezést felügyelő művezető által tett nyilatkozat, mely garantálja, hogy a kész épület az előminősítési jegyzőkönyvnek és a PHPP-nek megfelel
– Az előminősítéshez képesti módosítások átvezetése a PHPP számításokba, és ezen módosítás megküldése.
Amennyiben a dokumentáció hiánytalan, és a ház megfelelő, néhány hét alatt meg fogjuk kapni a minősítést, méghozzá egy a homlokzatra rögzíthető táblával együtt, mely a minősített passzívház titulus jogosultságát igazolja az épületen.
A következő cikkben a kivitelezés részleteiről lesz szó. Tarts velünk akkor is!
Ha lemaradtál az első részről, olvasd el itt: Passzívházunk megvalósulása I. rész – Mi is az a minősített passzívház?