A konyha a házunk egyik legfontosabb helyisége. Valóban igaz még ez az állítás? Minek tudható be az amerikai típusú konyha iránti múlhatatlan lelkesedés szerte a világban, de Magyarországon is már 30 éve? Tulajdonképpen amerikai típusú konyha e egyáltalán, amit mi annak hívunk? Vizsgáljuk meg, hogyan változott a konyha az építészet története során, hol tartunk most, és mi várható a jövőben.
Konyha az ókorban
Jól megfigyelhetőek az adott korok társadalmi, technikai fejlettségi, szociális berendezkedési állapotai azon, hogy milyenek voltak a konyák kialakításai. Az ókorban a Római Birodalom alacsony társadalmi rétegei nem rendelkeztek saját konyhával, a főzést közös, erre kialakított helyiségekben végezték el. A gazdagok azonban, akik megengedhették maguknak, hogy szolgákat tartsanak, a villáik élettereitől teljesen elszeparált saját konyhákban főzettek. Ennek az elszigetelésnek az volt a célja, hogy a cselédek a családtól el legyenek különítve, és hogy a főzés során keletkezett szagok és füst ne terjedjen át az élettérbe.
Középkori konyhák
A középkor a nehezebb sorsú családoknak úgy hozta el a saját konyha kényelmét, hogy a ház életterének közepén lévő tűzrakó hely töltötte be ezt a funkciót. A füstelvezetés a tetőn lévő lyukon keresztül volt megoldva. Mivel a lakótér közepére lehetett csak a tűzteret helyezni, a konyha központi része lett a háznak. Magyarországon tető nélküli pitvarokat használtak egy időben, ezt egy idő után felváltotta a házon belül kialakított külön helyiség. Ez azonban abban nem okozott változást, hogy a konyha továbbra is központja maradt a család életének. A lakótér közepéről a tűzhely a kémények megjelenésével került fal melletti most megszokott helyére. Ez már lehetővé tette azt is, hogy módosabb családok külön, falakkal határolt konyhát hozzanak létre, ez pedig a füst- és ételszagmentes nappali fontosságát helyezte előtérbe, ahol innentől sok esetben a családi élet zajlott.
Amerikai konyha
A vaskályhák megjelenésével újabb ugrás következett a fejlődésben. A kályhatechnológia fejlődésével a termékek idővel kisebbek, árban egyre elérhetőbbek lettek, így már a szegények is hozzá tudtak jutni. Ezzel párhuzamosan a nagyobb városokban a XVIII. század vége felé már jelentősen kiépültek a víz- és gázhálózatok, így a funkcionális, kényelmes konyha megszűnt luxus helyiség lenni, és egyre hétköznapibbá, természetessé vált.
Amerikában a múlt század elején a társadalom felső rétegei villákat kezdtek építtetni. Ezekben a nagystílű kúriákban a konyha már nagyszabású, tágas, magas helyiség volt, melyet nem zárt el fal a nappalitól, ezt nevezzük amerikai konyhának. Ami nálunk a 90-es évek végén elterjedt, azt inkább nyitott konyhának kellene hívnunk, hiszen ezek a nagy méretű amerikai konyhák kisebb családi házakban nem kivitelezhetőek.
Frankfurt konyha
Az 1929-es nagy gazdasági világválság utáni időszak a konyha átalakulásainak egyik legfontosabb és legnagyobb időszaka volt. A racionalitás, a lehető legoptimálisabb használhatóság, de egyben az ipari fejlődés miatt megnövekedett igények kielégítése lett az elsődleges szempont. A lakások immár sokkal gyorsabban épültek fel, a sorozatgyártás elterjedése az eszközök elérhetőségét hozta el, mindemellett a komoly recesszió miatti romló fizetőképesség miatt olcsó és praktikus megoldások irányába kellett elindulni. A háziasszonyok szokásait, tevékenységük sorrendiségét, a konyhában való mozgásukat tanulmányozás és kutatás után mindezek hatására tervezte Margarete Schütte-Lihotzky az 1,9×3,4 méteres, falakkal határolt, elkülönített Frankfurt konyhát. Ebben a konyhatípusban a pultok, gépek, berendezések úgy lettek elhelyezve, hogy a lehető leghatékonyabban lehessen benne a feladatokat elvégezni. A Frankfurt konyhát egyáltalán nem fogadta a közönség lelkesedéssel, mert a nőket egy külön helyiségbe száműzte a kialakítás, elzárva az otthon életterétől, azonban a válság miatti szükséges praktikum és költséghatékonyság legyőzte az ellenérzéseket, és a típus széles körben elterjedt.
Konyhák napjainkban
Ez a szeparált helyiségbe vitt konyhatípus aztán a nyolcvanas évek végéig uralkodó trend maradt. Ekkor azonban megjelentek azok az igazán fejlett szag- és páraelszívók, melyekkel már meg lehetett oldani a kis alapterületű otthonokban is az egyterű konyha nappali elrendezést úgy, hogy a főzés során képződő gőzök és illatok ne zavarják a mindennapi életet. A szagelszívók mellett egyre jellemzőbbek lettek a félkész, mirelit ételek, melyek a főzés folyamatait gyorsították és egyszerűsítették. Ez a folyamat a mai konyhák képét is meghatározta. Az ételkészítés inkább közös tevékenységgé vált, a konyha pedig a nappali része lett, központi helyiség, melyben a családi élet és a vendéglátás zajlik. Ez az oka annak, hogy úgyis, mint a ház legfontosabb pontja, a konyha magas szintű, igényes, stílusos kialakítása igen hangsúlyossá vált.
Szükség van -e konyhákra?
Mindezek ellenére nem állíthatjuk, hogy a konyha státusza, funkciója, kialakítási módja egy tisztázott, végleges helyzet lenne. Napjainkban, a modern társadalmi berendezkedést figyelembe véve a kulcskérdés már leginkább az, hogy szükség van-e egyáltalán a hagyományos értelemben vett konyhára az otthonokban. Anna Puigjaner barcelonai építész a Harvard egyetem ösztöndíjasa nagy figyelmet kapott Konyha nélküli város című munkájában azt vizsgálta, hogy a mai felgyorsult életritmusú közösségekben nem volna-e célravezetőbb visszatérni a XX. század elején előforduló modellre, melyben az egyes társasházak lakásainak külön konyhája nem volt, a főzést közös konyhákban oldották meg. Puigjaner kutatásának motivációja elsősorban az volt, hogy a konyha és a női szerepek társadalmi sztereotípiáival szemben felmutasson egy olyan alternatívát, melyben az otthonok tervezésénél a családi élet XXI. századnak inkább megfelelő funkcióira helyeznénk a hangsúlyt. A modern városi élet rohanó mindennapjaiba logikusan illeszkedhetnek a közösségi konyhák, hiszen idő híján egyre többen élnek úgy, hogy a főzés inkább alkalmankénti közös kikapcsolódás, és a család napi étkezéseit házhoz rendeléssel, vagy félkész ételekkel oldják meg. Mégis heves vitákat váltott ki a tanulmány, hiszen rengeteg helytálló ellenérv is van a konyha nélküli lakások tervével kapcsolatban. Ellene szól, hogy a pénzügyileg nehezebb helyzetben lévő családok mindenképpen főzéssel kell, hogy megoldják az étkezésüket, így adott esetben ezek a lakások csak egy szűkebb társadalmi réteg privilégiumai lennének. Érveltek ellene azzal is, hogy a közös főzés és étkezés a család fontos közösségi rituáléja, melynek kiszorítása szociálisan rossz irányba befolyásolná a családi életünket.
Nem tudunk állást foglalni egyelőre az ügyben. Társadalmilag és egyénileg is lehet találni mindkét oldalon elfogadható érveket. Annyi bizonyos, hogy valamiféle változás a küszöbön van, a trendek el fognak tolódni, mert az életvitelünk megváltozott. Aki azonban most vág bele az otthona megterveztetésébe, annak mindenképpen azt javasoljuk, hogy ne feltétlenül a trendek figyelembevételével alakítsa ki a lakása elrendezését, hanem a családja életvitelének, bevett ritmusának leginkább megfelelő megoldásokat keresse. Mi minden megrendelőnknek ezt ajánljuk, és törekszünk is rá, hogy a konzultációk során begyűjtött információk alapján a lehető legfunkcionálisabb, és legélhetőbb otthont tervezzük a családoknak. Szóval ha most vágsz bele, keress minket bátran!
Szerző: Agyagási Sándor
Ha építkezésen gondolkodsz jelentkezz ONLINE KONZULTÁCIÓ -ra: vedd fel velünk a kapcsolatot e-mailben: gortvaepitesz@gmail.com , vagy az alábbi telefonszámokon: +0620 956 4325 és +0620 428 0367 !