Propános hőszivattyú családi házhoz: miben más, mint az eddigi rendszerek?

Propán van benne, mégis árammal működik

A propános hőszivattyúban a propán hűtőközeg: olyan anyag, amely a gép zárt csőrendszerében keringve hőt vesz fel és ad le. A szakmai jelölése R290, de a hétköznapokban nyugodtan hívhatjuk propános hőszivattyúnak. A propán nem tüzelőanyagként dolgozik benne: nem ég el, normál üzemben nem fogy, és nem kell gázpalackot cserélni. A gépet áram működteti.[1][2]

A levegő–víz hőszivattyú a kinti levegőből von el hőt, és ezt adja át a ház fűtővizének. A „hűtőközeg” szó ezért megtévesztő lehet: ugyanaz az anyag fűtési üzemben is a hő szállítását végzi. A hűtőszekrény működésének elve is hasonló, csak ott a belső térből szeretnénk kivinni a meleget.[1]

Mi történik a gép belsejében?

A kültéri hőcserélőben az alacsony hőmérsékletű hűtőközeg hőt vesz fel a levegőből, és elpárolog. A kompresszor összesűríti a gőzt, ettől nő a nyomása és a hőmérséklete. Egy másik hőcserélőnél átadja a hőt a fűtési rendszernek, és lecsapódik. Az expanziós szelep után ismét csökken a nyomása és a hőmérséklete, majd kezdődik az egész elölről. Ezért lehet még fagyos levegőből is hőt kinyerni.[1]

Hogyan nézett ki a korábbi rendszer?

A korábbi levegő–víz hőszivattyúk közül sok úgynevezett split, azaz osztott rendszer volt. Kint állt a ventilátoros egység, bent pedig egy falra szerelt készülék vagy egy magas, hűtőszekrény méretű torony. A két egység között hűtőközeg keringett a csövekben. A beltéri hőcserélő adta át az összegyűjtött hőt a ház fűtővizének.[27]

Korábbi megoldás · hűtőközeges split

A nagy beltéri szekrényben sokszor a zuhanyozáshoz, fürdéshez szükséges melegvíz-tároló is helyet kapott. Ennek köszönhető a mérete jelentős része. A kompresszor sok ilyen készüléknél már akkor is kint volt. Léteztek kisebb falimodulos megoldások külön tartállyal, és korábban is voltak teljesen kültéri hűtőkörű gépek: nem minden régi hőszivattyú épült ugyanúgy.[27]

A propános hőszivattyúnál mi kerül ki a házból?

A családi házakhoz kínált, itt bemutatott propános rendszereknél a teljes, propánt tartalmazó hűtőkör a kültéri egységben van. A gép már odakint átadja a hőt a víznek, és a házba vízvezeték hozza be azt. Ez a kialakítás a gyúlékony hűtőközeg biztonságos kezelésének egyik fontos eleme.[8][27]

Propános megoldás · fali beltéri, kültéri hűtőkör

Mi kering a házba vezető csőben?

Mit nézünk?	Korábbi hűtőközeges split	Bemutatott propános, kültéri hűtőkörű rendszer
Mi fut a kültéri és a beltéri között?	Hűtőközeg a zárt csövekben.	Víz a hőszigetelt csövekben.
Hol kapja meg a fűtővíz a hőt?	A beltéri egység hőcserélőjében.	A kültéri egység hőcserélőjében.
Lehet bent hűtőszekrény méretű torony?	Igen, beépített melegvíz-tárolóval.	Igen, beépített melegvíz-tárolóval.

Két gyakori kialakítást hasonlítunk össze, nem minden régi és új gépet. A konkrét készülék felépítése a gyártói dokumentációból derül ki.[8][27]

Mit jelent akkor a monoblokk és a hidrosplit?

A kültéri monoblokknál a teljes hűtőkör a kinti készülékben van. Ettől a rendszernek még lehet beltéri vízoldali egysége. A „hidrosplit” vagy „hydraulic split” elnevezés is utalhat arra, hogy a kinti és benti részt vízvezeték köti össze. A névben szereplő „split” ezért önmagában nem bizonyítja, hogy propánvezeték jön be a házba. Mindig azt nézd meg, mi kering az összekötő csőben.[8]

És nyerünk vele helyet a házban?

Lehet, de nem automatikusan. A melegvíz-tároló, az osztók és a szükséges szerelvények helyigénye megmarad. Egy kompaktabb készülék vagy egyszerűbb hidraulikai kialakítás felszabadíthat helyet, de ezt a teljes gépészeti elrendezésből lehet megállapítani, nem a propán használatából.

Konkrét példa: a propános Panasonic Aquarea L All in One beltéri egysége 185 literes melegvíz-tárolót tartalmaz, és körülbelül 164 cm magas, 60 cm széles, 60 cm mély. Vagyis továbbra is egy hűtőszekrény méretű helyet kér a házban, a szerelési távolságokon felül. A propános Viessmann Vitocal 252-A-nál is van beltéri torony, 190 literes tárolóval.[8][28]

Az alaprajzon ezért a kiválasztott rendszer alapján számoljunk a gépészeti hellyel. A propános változat miatt önmagában még nem érdemes kisebbre venni a háztartási helyiséget.

Miért terjednek most a propános hőszivattyúk?

A korábbi gépekben gyakran R410A vagy R32 jelű hűtőközeg dolgozott. Ezek is hőt szállítanak a gépben, de ha a légkörbe jutnak, jóval nagyobb a felmelegítő hatásuk, mint a propáné. Az Európai Unió ezért fokozatosan korlátozza a nagy klímahatású, fluorozott hűtőközegeket használó új berendezések piacra kerülését. Ez a gyártókat az alacsonyabb klímahatású megoldások felé tereli.[3][5]

A propán régóta ismert hűtőközeg; a változás a családi házakhoz kínált készülékek terjedésében és a szabályozásban van. Előnye a nagyon alacsony közvetlen klímahatás, és megfelelő készülékben magas fűtővíz-hőmérséklet is elérhető vele. A fogyasztását ettől még a konkrét gép és a házhoz illesztett rendszer dönti el.

2027-től minden új házba kötelező propános gépet tervezni?

Az uniós F-gáz-rendelet nem ír elő ilyen általános kötelezettséget. Meghatározott készülékkategóriák és hűtőközegek új forgalomba hozatalát korlátozza. A családi házaknál gyakori, legfeljebb 12 kW-os levegő–víz gépeknél viszont fontos fordulópont 2027. január 1.: főszabály szerint nem hozható újonnan uniós forgalomba legalább 150-es GWP-jű F-gázt tartalmazó monoblokkos vagy hűtőközeges split berendezés. Az R32 és az R410A is e határ fölött van.[3][5]

Ezért egy 2027-ben vagy 2028-ban elkészülő családi háznál már most célszerű a szabályozásnak megfelelő, alacsony klímahatású hűtőközeggel működő rendszerből kiindulni. A propános levegő–víz hőszivattyú erre reális megoldás. Ez tervezési következtetés; a rendelet nem egyetlen hűtőközeget nevez meg kötelező választásként.

A fő határidők és a nagyobb teljesítményű gépek

A legfeljebb 12 kW-os berendezéseknél az (EU) 2024/573 rendelet IV. mellékletének főszabályai:

Kialakítás	2027. január 1-től	Későbbi szigorítás
Önálló hűtőkörű / monoblokk	Új uniós forgalomba hozatalnál tiltott a ≥150 GWP-jű F-gáz.	2032. január 1-től valamennyi F-gázra kiterjed.
Hűtőközeges split levegő–víz	Új uniós forgalomba hozatalnál tiltott a ≥150 GWP-jű F-gáz.	2035. január 1-től valamennyi F-gázra kiterjed.

Meghatározott helyszíni biztonsági kivételek léteznek. A 12 kW-nál nagyobb gépeknél is lehet 2027-es korlátozás, de az ütemezés a készülékkategóriától függ; a fenti táblázat nem alkalmazható rájuk változtatás nélkül. A besorolásnál a berendezés névleges teljesítménye és felépítése számít, nem az, hogy új vagy régi házba kerül.[5]

A 2027-es üzembe helyezés és a forgalomba hozatal ugyanaz?

Nem. Az első uniós forgalomba hozatal és az, amikor a gépet a házadban elindítják, két külön jogi esemény. Egy az adott tilalom kezdete előtt jogszerűen uniós forgalomba hozott készülék későbbi telepítése lehetséges, de ennek tényét igazolni kell, és az üzembe helyezésre vonatkozó feltételeknek is teljesülniük kell. A gyártási év vagy a „raktáron van” felirat önmagában nem elég. Az üzemeltetőnek az igazoló dokumentumokat legalább öt évig meg kell őriznie.[5][30]

A rendelet a forgalmazóknál a tilalom kezdete után egy évvel külön is megköveteli a korábbi jogszerű forgalomba hozatal bizonyíthatóságát. Az üzembe helyezésnél ettől külön szabályok érvényesek. Egy most tervezett ház alapmegoldását ezért nem érdemes egy később még esetleg elérhető régi készletre építeni. A beszállítóval a tervezett beszerzés és átadás idejére is tisztázni kell a megfelelést.[29]

A már működő gépeket nem kell a fenti dátumokon automatikusan lecserélni. A szervizelésre külön szabályok vonatkoznak.

Mit jelent a GWP, és miért látni a propánra többféle számot?

A GWP azt mutatja meg, hogy egy légkörbe jutó anyag adott időtávon mekkora felmelegítő hatású a szén-dioxidhoz képest. Az újabb uniós táblázatban a propán 100 évre vetített értéke 0,02, az R32-é 675. Ez a hűtőközeg tulajdonsága, nem a teljes hőszivattyú környezeti mérlege: az áramfogyasztás és az áram előállítása továbbra is számít.[3][4]

Régebbi gyártói anyagokban a propánra 3-as érték is szerepel. Az eltérés a hivatkozott értékelési alapból ered; mindkét adat nagyon alacsony közvetlen klímahatást jelent. Az aktuális uniós rendelet VI. melléklete 0,02-t használ.[5][6]

Mihez képest váltanál? Családi háznál ez az első kérdés

Először tegyünk rendet a fogalmak között. A kazán és a hőszivattyú hőtermelő. A radiátor, a padló- és a mennyezetfűtés hőleadó: ezek juttatják a hőt a szobákba. A szabályozás hangolja össze, mikor és mennyit dolgozzanak. Ezért a „padlófűtést vagy hőszivattyút szeretnék?” kérdésre az is lehet a válasz, hogy mindkettőt. A készülékválasztás és a hőleadók méretezése összetartozik.

Ha most épül a ház, a teljes új rendszer beruházását hasonlítjuk össze. Ha már van jól működő fűtésed, akkor azt nézzük, mit javítana a csere, és mennyi átalakítással járna. A kettő könnyen más eredményre vezet.

Kiinduló rendszer	Mit adhat helyette a propános levegő–víz hőszivattyú?	Mi dönt a családi háznál?
R32/R410A levegő–víz hőszivattyú	Alacsonyabb közvetlen klímahatású hűtőközeg; egyes új típusoknál nagyobb vízhőmérsékleti tartomány.	A tényleges fogyasztás, állapot és javíthatóság. Egy működő gép cseréje nem automatikus megtakarítás.
Gázkazán, radiátorokkal	Elhagyható lehet a gázfűtés; megfelelő hőleadókkal hűtési funkció is kialakítható.	Radiátorok és csövek alkalmassága, kültéri helye, villamos kiépítés, melegvíz-tároló, gáz- és áramtarifa.
Villanykazán, elektromos panel vagy fűtőkábel	Azonos hőigény mellett lényegesen kisebb áramigény lehet, mert környezeti hőt is hasznosít.	Van-e már vizes hőleadó rendszer? Ennek új kiépítése jelentős külön feladat lehet.
Fűtő klíma	Vizes felületfűtés és központi melegvíz-ellátás kapcsolható hozzá; más komfortot adhat.	A klíma maga is hőszivattyú. Itt a helyiségek ellátása, a légmozgás, zaj, meleg víz és beruházás dönt, nem az „elektromos vagy hőszivattyús” különbség.

A táblázat rendszertervezési szempontokat foglal össze. Működési háttér: gyártói és kormányzati tájékoztatók.[4][17][21][22]

Gázkazánnál az is számít, milyen készülékről indulunk. Egy régi, nem kondenzációs kazán és egy jól beállított kondenzációs rendszer nem azonos összehasonlítási alap. A kondenzációs kazán az égéstermék vízgőzének hőjéből is visszanyer, ezért annak üzemi viszonyai és valós éves fogyasztása alapján kell számolni.[23]

Mi a helyzet a fa-, pellet- és talajszondás rendszerekkel?

Fa- vagy pellettüzelés mellől váltva a tüzelőanyag tárolása, az adagolás és a karbantartás munkája is része az összevetésnek. A gazdaságossághoz a tényleges tüzelőanyagárat és a meglévő rendszer hatásfokát kell felmérni. Meglévő vizes fűtésnél itt is külön ellenőrizendő a hőfokigény.

A talajszondás hőszivattyú más hőforrást használ: a talajból nyer energiát. Az R290 viszont a hűtőközeget nevezi meg. A levegős és talajszondás rendszer közötti döntésbe a fúrás, a telekadottságok és a beruházás is beleszól; egy jó talajszondás rendszerhez képest a propános levegős gép nem automatikus előrelépés.[24]

A 75 fokos víz jó lehetőség. De mennyi áram kell hozzá?

A magas elérhető vízhőmérséklet különösen felújításnál hasznos. A Viessmann Vitocal 250-A termékoldala például akár 70 °C-os előremenőt ad meg −10 °C-os külső hőmérsékletnél. A Panasonic Aquarea L sorozatánál 75 °C szerepel −10 °C-ig, míg −25 °C-nál 55 °C. A két szélső adatot nem szabad összekötni: a hidegben való működés határa és a maximális vízhőmérséklet nem feltétlenül ugyanaz az üzemi pont.[7][8]

Minél nagyobb hőmérséklet-különbséget kell áthidalni a kinti levegő és a fűtővíz között, annál nehezebb a gép dolga. Ezért egy propános rendszernél is érdemes a lehető legalacsonyabb, még elegendő vízhőmérsékletre törekedni.

Propános és korábbi hűtőközegű gép: két készülék adatai

Vegyünk két 5 kW-os Panasonic rendszert: az R32-es Aquarea K KIT-WC05K3E5 és a propános Aquarea L KIT-WC05L3E5 változatot. A korábbi és az újabb technológia működését vetjük össze azonos körülményekhez tartozó gyári adatokkal. A 2027–2028-as beszerzésnél a korábban bemutatott forgalomba hozatali szabályokat is figyelembe kell venni. A COP azt mutatja, hány egységnyi hő jut egy egységnyi felhasznált áramra.[9][20]

Üzemi állapot / mutató	R32 · K sorozat	Propán (R290) · L sorozat
COP: +7 °C levegő / 35 °C víz	5,10	5,05
COP: +7 °C levegő / 55 °C víz	3,03	3,07
COP: −7 °C levegő / 35 °C víz	2,79	3,01
COP: −7 °C levegő / 55 °C víz	1,89	2,12
SCOP: átlagos éghajlat, 35 °C	5,12	5,06
SCOP: átlagos éghajlat, 55 °C	3,63	3,63

Mindkét típus 5 kW-ot ad le a négy felsorolt COP-mérési pontban. A két teljes készüléket hasonlítjuk össze; eltéréseik nem csak a hűtőközegből erednek.

Ebben a példában a propános gép hidegben kedvezőbb COP-ot mutat, miközben az 55 °C-os szezonális értékük azonos. A propán használata tehát nem jelent automatikus éves fogyasztáscsökkenést egy jó R32-es géphez képest. Más típuspár más eredményt adhat.

Azonos leadott hőhöz a +7 °C-os példában az 55 °C-os üzem körülbelül 64%-kal több áramot igényel, mint a 35 °C-os. Ez a fenti adatokból számított pillanatnyi különbség, nem a teljes évre ígért megtakarítás. Jól mutatja viszont, miért érdemes a hőleadókkal is foglalkozni.

COP, SCOP, SPF – melyiket nézd?

COP: egy adott üzemi pont teljesítménytényezője. Az A7/W35 jelölés például +7 °C-os levegőt és 35 °C-os kilépő fűtővizet jelent. Csak azonos körülményekhez tartozó adatokat hasonlíts össze.

SCOP: szabványos feltételekkel meghatározott szezonális érték. A választott éghajlati zóna és a 35 vagy 55 °C-os alkalmazás is számít. Az adatlap nem egy konkrét ház fogyasztási előrejelzése.[20]

SPF, azaz mért szezonális rendszerhatékonyság: azt mutatja, a vizsgált időszakban a ténylegesen leadott hő hogyan aránylik a felhasznált áramhoz. Itt azt is tisztázni kell, milyen fogyasztók és hőmennyiségek tartoznak a mérésbe. Egy komplett rendszer eredményét ne hasonlítsd magyarázat nélkül a kompresszor kijelzőjén látott pillanatnyi értékhez.[10]

Maradhatnak a radiátorok?

Sok esetben igen. A kérdés az, hogy a leghidegebb napokon mennyi hő kell az egyes szobákba, és ezt a meglévő radiátor milyen vízhőmérséklettel tudja leadni. A „radiátoros házhoz nem jó hőszivattyú” túl nagy általánosítás. Ugyanilyen félrevezető lenne azt ígérni, hogy egy magas hőmérsékletű géppel minden meglévő rendszer változtatás nélkül gazdaságos lesz.

A radiátor teljesítménye ugyanis csökken, ha hűvösebb vizet küldünk bele. Egy 75/65/20 °C-os állapotra megadott 2000 W-os radiátor a Stelrad korrekciós tényezőivel számolva 55/45/20 °C-nál körülbelül 1030 W-ot, 45/35/20 °C-nál pedig 600 W-ot ad le. A három szám sorrendje: előremenő víz, visszatérő víz, szobahőmérséklet. A pontos eredményt mindig az adott radiátor adataival kell meghatározni.[11]

Ha a nappaliban padlófűtés, az emeleten radiátor marad, abból még nem következik automatikusan két eltérő vízhőmérséklet. A megfelelően méretezett hőleadók közös hőfokkal is működhetnek. Hogy kell-e keverőszelep, külön szivattyú vagy hidraulikus leválasztás, azt a szükséges hőmérsékletek, vízáramok és a konkrét rendszer kapcsolása dönti el.[11][25]

Mit mutatnak a valódi házakban végzett mérések?

A Fraunhofer ISE 2025-ben lezárt kutatásában 77, meglévő lakóépületben működő hőszivattyút vizsgáltak. A levegő–víz gépek átlagos szezonális teljesítménytényezője 3,4 volt, az értékek 2,6 és 4,9 között szóródtak. Ez nem kizárólag propános készülékek tesztje és nem magyarországi eredmény. A tanulsága: régebbi házban is lehet hatékony a hőszivattyú, de a kialakítások között jelentős különbség van. A kutatás túlméretezést és kedvezőtlen szabályozást is feltárt.[10]

Új családi háznál továbbra is az alacsony hőmérséklet a cél

Új épületben jó helyzetből indulunk: a hőszigetelést, a nyílászárókat, a hőleadó felületeket és a gépészetet együtt lehet megtervezni. A padló-, fal- vagy mennyezetfűtés nagy felületen adja le a hőt, így alacsonyabb vízhőmérséklettel is kényelmes lehet a ház. A 70–75 °C-os képességet ilyenkor nem kell a mindennapi fűtés célértékének tekinteni.

Ugyanezt a szemléletet jártuk körül a skandináv családi házakról szóló cikkünkben is: a jó épületburok, az árnyékolás, a szellőzés és a gépészet együtt adja a komfortot. Egy új hűtőközeg nem teszi feleslegessé ezeket az építészeti döntéseket.

A jó beállítás is része a rendszernek. Az időjárás-követő szabályozás a kinti hideghez igazítja a fűtővíz hőmérsékletét: enyhébb időben kevesebbet kér a géptől. A fűtési görbét a házhoz kell hangolni, hogy a helyiségek kényelmesek legyenek, fölösleges vízhőmérséklet-emelés nélkül.[12]

Miért nem jó „biztos, ami biztos” alapon nagyobb gépet venni?

A gépválasztás alapja az épület számított hővesztesége, a hőleadók hőfokigénye és a készülék teljesítménye a helyszínhez tartozó téli méretezési állapotban. A típusszámban szereplő kilowatt önmagában kevés. Azt is nézni kell, mennyire tudja visszavenni a teljesítményét enyhe időben. A túl nagy gép gyakori ki-be kapcsolással dolgozhat; a túl kicsinél túl sok rásegítésre lehet szükség. A használati melegvíz igényét és az esetleges későbbi bővítést is a teljes rendszer részeként kell kezelni.[10]

A propán gyúlékony. Ez mit jelent a kertben?

Az R290 az A3 biztonsági osztályba tartozik, vagyis erősen gyúlékony hűtőközeg. Az R32 ezzel szemben az alacsonyabb gyúlékonyságú A2L kategóriába tartozik. A propánra váltás tehát biztonságtechnikai szempontból is más készülékkialakítást kíván.[3] A kiszabaduló propán a levegőnél nehezebb, ezért mélyedések, aknák és épületnyílások közelében különösen fontos az elhelyezés.[2]

Nincs minden propános hőszivattyúra érvényes „egy méteres szabály”. Az előírt védőterületet a konkrét típus aktuális telepítési rajza határozza meg, és a készülék biztonsági megoldásai is befolyásolják. Az újabb Vaillant aroTHERM plus termékcsaládnál például a gyártó jelentősen csökkentett biztonsági zónát emel ki. Ezt nem lehet automatikusan más gyártmányra vagy korábbi sorozatra átvinni.[13]

Építészként ezért a kültéri helyét már a tervezés elején érdemes kijelölni. Nézzük együtt a pinceablakot, a teraszajtót, a csapadékvíz-elvezetést, a járdát, a kerítést és a szomszéd hálószobáját. Egy szépen megtervezett kertben is kell hely a légáramlásnak és a szerelő hozzáférésének. A sűrű növényzet vagy a gép köré utólag épített doboz könnyen rossz megoldás lehet.

Három különböző távolságot kell egyeztetni

Biztonsági védőterület: a hűtőközeg esetleges szivárgásához kapcsolódó előírások, például nyílásokra, mélyedésekre és gyújtóforrásokra.

Légtechnikai és szerelési hely: elegendő szabad tér a levegő be- és kiáramlásához, a tisztításhoz és a javításhoz.

Akusztikai elhelyezés: az a kialakítás, amellyel a saját és a szomszédos helyiségek zajterhelése megfelelő. Az egyik feltétel teljesítése nem váltja ki a másik kettőt.[14][10]

Ha a fűtővíz kimegy a kertbe, a fagyvédelem is tervezési feladat

Ha víz kerül a szabadba, a fagyvédelmet komolyan kell venni. Egy hosszú téli áramszünetnél a keringetésre épülő védelem nem feltétlenül működik tovább. A csőszigetelés lassítja a kihűlést, de önmagában nem garantál tartós fagyvédelmet. A választott készülékhez illeszkedő megoldás lehet például engedélyezett fagyállós leválasztott kör vagy fagyvédelmi szelep; ezt a gyártói előírás és a gépészeti terv dönti el.[14]

Kell puffertartály?

A hőszivattyúnak biztosítani kell a szükséges vízáramot és a rendelkezésre álló minimális víztérfogatot, a leolvasztás alatt is. Számít, hány fűtési kör záródhat le, hogyan működnek a szelepek, és milyen a vezérlés. Ebből következik, kell-e külön puffer, térfogatnövelő vagy más kapcsolás. Nem igaz, hogy minden rendszerbe ugyanakkora tartály szükséges; az sem, hogy mindenhonnan elhagyható. A használati melegvíz-tároló és a fűtési puffer két külön feladatot lát el.[14]

Mi történik egy párás, hideg januári reggelen?

A kültéri hőcserélő a levegőnél is hidegebb lehet, ezért a levegő nedvessége ráfagyhat. Ez nem kizárólag a legnagyobb mínuszokban fordul elő: a párás, fagypont körüli idő is kedvez a deresedésnek. A gép időnként automatikusan leolvaszt, és ehhez energiát használ. Rövid ideig más hangja lehet, és pára is megjelenhet körülötte.[15]

Az olvadékvíznek rendezett, fagyveszélyt is figyelembe vevő elvezetés kell. Ne a járdára folyjon, ahol reggelre korcsolyapálya lesz belőle. Az elvezetést a propános készülék biztonsági előírásaival együtt kell kialakítani; egy közeli lefolyó nem automatikusan megfelelő fogadóhely.[14]

Hidegben a hőszivattyú mellé beépített elektromos fűtőbetét is bekapcsolhat. Ennek működése önmagában nem hiba, de számít, milyen gyakran és mennyit dolgozik. A közvetlen elektromos fűtés nagyjából egy egységnyi áramból ad egy egységnyi hőt, ezért tartósan nagy rásegítési aránynál meg kell keresni az okot.

Halknak írják. A hálószobából is az lesz?

A katalógusban szereplő decibel mellé mindig olvasd oda a mérési feltételeket. A hangteljesítményszint a gép zajkibocsátását jellemzi, a hangnyomásszint pedig egy adott helyen érzékelhető zajhoz kapcsolódik. Egy három méterről, csendes üzemmódban közölt számot nem lehet közvetlenül összevetni másik gép hangteljesítményével.

Az elhelyezés, a visszaverő falak, a rezgések átadása és az éjszakai üzemállapot is számít. A zajcsökkentett mód bizonyos készülékeknél a rendelkezésre álló teljesítményt is korlátozza. Ezért ne csak azt kérdezd, hány decibeles a gép, hanem azt is: a tervezett helyén, téli üzemben milyen zaj várható a védendő ablakoknál?[10][13]

Meleg vizet és nyári hűtést is tud?

Megfelelő rendszerben igen. A fürdéshez szükséges használati meleg víznél a tároló mérete, hőcserélője és visszafűtési ideje együtt számít. Egészen más igény két gyors zuhany, mint több egymás utáni kádfürdő. Egy régi, kazánhoz választott tároló ezért nem feltétlenül jó párja az új hőszivattyúnak.[16]

A magas fűtővíz-hőmérséklet nem azonos a csapból kifolyó víz hőmérsékletével. A melegvíz-higiéniai programot és az esetleges elektromos rásegítést a teljes tárolós rendszerhez kell beállítani. A magasabb hőfok önmagában nem oldja meg a vízhálózat minden higiéniai kérdését.

Hűteni azok a gépek tudnak, amelyek erre alkalmasak, és a házban is kell hozzá megfelelő hőleadó: például mennyezethűtés vagy fan-coil, vagyis ventilátoros vizes hőcserélő. A meglévő radiátoraidból nem lesz automatikusan légkondicionáló. A felülethűtéshez harmatponti szabályozás kell, hogy ne csapódjon ki pára; a párátlanítást külön is meg kell oldani, ha szükséges. A fan-coil kondenzvíz-elvezetéssel párátlanítani is képes.[17]

És a hővisszanyerős szellőzés?

A levegő–víz hőszivattyú a kinti levegő hőjét hasznosítja, de ettől még nem juttat friss levegőt a szobákba. A szellőzés külön feladat. A hővisszanyerős rendszer a távozó levegő hőjének egy részét adja át a beérkező friss levegőnek, így csökkentheti a szellőzés fűtési hőigényét.[26]

Új háznál a légcsatornák, az osztók és a készülék helyét is időben kell kijelölni. A felülethűtés és a hővisszanyerős szellőzés együtt sem jelent automatikusan szabályozott párátlanítást: annak szükségességét és módját külön kell megtervezni.

Mennyibe kerül? A komplett rendszer ajánlatát kérd

A webáruházban látott kültéri egység ára még nem mondja meg, mennyibe kerül majd a működő fűtésed. Az ajánlatban szerepeljen a szükséges beltéri egység és tároló, a csövezés, szerelvények, szabályozás, gépalap, vízelvezetés, villamos kiépítés és beüzemelés is. Felújításnál ehhez jöhet a radiátorcsere, a régi rendszer tisztítása és az átalakítás.

Ársávot is csak azonos tartalmú ajánlatokra érdemes mondani. Egy előkészített új ház és egy régi radiátoros rendszer teljes átépítése ugyanazzal a készülékkel is más végösszeget adhat. A hűtőközeg fajtájából önmagában sem a beruházás ára, sem a megtérülése nem következik.

Gyakori félreértés, amikor az egyik ajánlat kazánt és padlófűtést tartalmaz, a másik hőszivattyút, mennyezethűtést, szobánkénti szabályozást és hővisszanyerős szellőzést is. A különbözet ilyenkor több szolgáltatás ára. Kérd külön soron a fűtést, a használati meleg vizet, a hűtést és a szellőzést, azonos komfortigény mellett. Így derül ki, mennyit jelent maga a hőtermelő választása.

Ugyanazt a házat mivel mennyi energiából fűtenénk?

Szemléltető számítás: évente 12 000 kWh hasznos fűtési hőt kell a vizsgált rendszereknek biztosítaniuk. Az alábbi hatásfokokat és szezonális értékeket kizárólag a példa kedvéért feltételezzük; nem rendeljük őket automatikusan egy hűtőközeghez vagy minden kazánhoz.

Rendszer és feltételezés	Számított éves energiaigény
Gázkazán, 90%-os szezonális hatásfok	Kb. 13 330 kWh gázenergia + segédáram
Közvetlen elektromos fűtés, közel 100%-os átalakítás	Kb. 12 000 kWh áram
Hőszivattyús rendszer, SPF = 3	Kb. 4000 kWh áram
Hőszivattyús rendszer, SPF = 4	Kb. 3000 kWh áram

A hőszivattyús számítás: hőigény ÷ SPF; a kazáné: hőigény ÷ szezonális hatásfok. Az összehasonlítás azonos hasznos hőre vonatkozik, a hőelosztás további veszteségeit és a melegvíz-készítést itt nem modelleztük. A gáz és az áram kilowattórájának más az ára, ezért a táblázat még nem költségsorrend.

A várható számlához a fogyasztást a tényleges ársávokkal és tarifákkal kell megszorozni, majd hozzáadni a karbantartást és az egyéb díjakat. A megtérüléshez az átalakítás teljes többletköltsége is kell. Ettől lesz házra szabott számítás egy általános megtakarítási ígéretből.

H tarifa: a propános gép sem kapja meg automatikusan

Az MVM tájékoztatója szerint a kedvezményes H tarifa október 15. és április 15. között vehető igénybe, külön méréshez és külön áramkörhöz kapcsolódik, és egész napos vételezést biztosít. A feltételek között legalább 3,4-es szezonális fűtési jóságfok szerepel; ezt nem lehet egy kedvező mérési pont COP-értékével helyettesíteni. A konkrét készülék elfogadását és a mérőhely feltételeit az illetékes elosztóval kell rendezni.[18][19]

A fűtési idényen kívül a H mérőn mért fogyasztás A1 szerinti elszámolásba kerül. Nyári hűtésre tehát ne a kedvezményes téli H-díjjal kalkulálj. Önálló villanykazánra vagy infrapanelre nem jár H tarifa attól, hogy fűtésre használod. A villamos tervnél a kompresszor mellett a rásegítő fűtőbetét teljesítményigényét is vedd számításba.[18]

Napelemmel ingyen lesz a fűtés?

A napelem csökkentheti a hálózatból vásárolt energiát, de a téli fűtési igény és a termelés időben nem feltétlenül találkozik. Az éves termelési összeg önmagában kevés a megtakarítás meghatározásához. Számít a pillanatnyi saját felhasználás, a szabályozás, az elszámolás és az esetleges tárolás. A külön H áramkör miatt a villamos kapcsolást is külön meg kell tervezni; ne feltételezd automatikusan, hogy a napelem arról is ellátja a gépet.

Négy családi ház, négyféle döntés

Új, jól hőszigetelt ház, felületfűtéssel: a propános gép jó kiinduló lehetőség. A kis hőigényhez illeszkedő teljesítmény, az alacsony minimumteljesítmény, a csendes elhelyezés és a teljes ár döntő. Itt a 75 °C-os képességnél többet érhet, hogy a gép a szezon nagy részében finoman, takarékosan dolgozik.

Felújított, radiátoros ház: ha a radiátorok mérsékelt vízhőmérséklettel is ellátják a szobákat, a hőszivattyús átállás reális lehet. Nézd meg, elég-e néhány gyenge pont javítása. Kombi kazán helyett hőszivattyút választva a melegvíz-tároló helyét is meg kell találni.

Rosszul szigetelt ház, tartósan forró radiátorokkal: a magas előremenőt tudó gép műszakilag segíthet, de az üzemeltetés és a szükséges teljesítmény kedvezőtlen lehet. Itt a szigetelés, a hőleadócsere és a gépcsere sorrendjét együtt érdemes megtervezni. A meglévő kazánnal összehangolt hibrid rendszer is vizsgálható, de két hőtermelő fenntartásával és összetettebb szabályozással jár.[22]

Jól működő R32-es vagy R410A-s hőszivattyús ház: először a mérhető működést vizsgáld: fogyasztás, komfort, előremenő hőmérséklet, rásegítés, hibák. A csere szükségességét ezek és a várható javítási költségek alapján lehet eldönteni. Az új hűtőközeg önmagában nem indokol egy működő rendszer teljes átépítését.

Hogyan válassz hőszivattyút a házadhoz?

Az ajánlatot akkor lehet jól megítélni, ha a gép mellé a házra vonatkozó számítások és a rendszer kialakítása is oda van téve. A készülék hatékonysága, a hőleadók, az elhelyezhetőség és a szervizháttér együtt döntő.[4]

Ezt kérdezd meg, mielőtt elfogadod az ajánlatot

1. Mennyi a ház és az egyes helyiségek számított hővesztesége? Milyen külső és belső hőmérsékletre méreteztek?
2. Mekkora előremenő kell a leghidegebb napokon? Elegendőek-e hozzá a meglévő radiátorok vagy a tervezett felületek?
3. Mit tud a gép ebben az állapotban? Mennyi a hőteljesítménye, a COP-ja és a várható rásegítési igénye?
4. Hová kerül a kültéri? Legyen hozzá típusspecifikus védőterület, zajvizsgálat, szabad légút és olvadékvíz-elvezetés.
5. Mi védi hosszabb áramszünetben? A fagyvédelmi megoldás kerüljön bele az ajánlatba és a tervbe.
6. Mi tartozik a teljes árba? A tárolók, villamos munkák, mérőhely, szabályozás és beüzemelés is legyen egyértelmű.
7. Ki fogja karbantartani? Propános gépekre felkészült, megfelelő jogosultságú kivitelezőt és elérhető szervizt válassz; kérdezz rá az alkatrészellátásra és a garancia feltételeire is.

Kell évente propánt tölteni bele? Átalakítható a régi gép?

A hűtőközeg normál üzemben nem fogyóanyag. Ha hiányzik belőle, annak okát ki kell vizsgálni; a rendszeres utántöltés nem rendes karbantartási megoldás. A tisztítás, a vízoldali ellenőrzés és a gyártó szerinti szerviz ettől még szükséges.[2][15]

R32-es vagy R410A-s készüléket ne tekints propánra egyszerűen áttölthető gépnek. A propánhoz a teljes készüléknek megfelelő kialakításra és biztonsági megoldásokra van szüksége. A hűtőközeg cseréjével nem lesz belőle korszerű, engedélyezett propános rendszer.

Nézd meg egy családi házunkban is!

Képforrás: Gortva Építész Stúdió.