
Hogyan készül?
A ragasztott téglaburkolatokat gyártási módjuk szerint két csoportba szokás sorolni. Hagyományosan a burkolati elemeket egy szabványos tégla „felszeletelésével” képezik, ennek használatával érhetjük el a legautentikusabb hatást a homlokzaton. Modern gyártósorok, ahogyan a Klinker is, már egyenként pontosan méretezett formákban extrudálják az agyagot, majd ezt 1100–1200 °C-on kiégetik, ezzel rendkívül tartós és méretpontos téglalapokat kapunk eredményül.

Előnyei
Az égetett agyagburkolatok szilárd, időtálló és rendkívül ellenálló anyagok, nem véletlenül használjuk az épületek időjárásnak leginkább kitett részein (pl. tetőcserép). A ragasztott lapburkolatok ellenállnak a szélnek és a víznek egyaránt, nem kell félnünk a szélsőséges időjárási körülmények okozta problémáktól.

A Klinker tégla vízfelvétele 3-5%, mely vetekszik a tetőcserepek vízfelvételével, ezzel egy olyan fagyálló burkolatot kapunk, mely nem fog a pórusokba bejutó víz tágulása miatt repedezni. Esztétikai szempontból fontos, hogy a burkolatok nem tartalmaznak hozzáadott színezőanyagot, így évek elteltével sem fakulnak ki az UV-sugárzás ellenére sem.

A Klinkerlapok vastagsága 9-14 mm, a vágott elemek vastagsága viszont a 2 cm-t is meghaladhatja. Kis súlyuknak köszönhetően kevésbé terhelik a hőszigetelő rendszert, illetve az épület teherhordó szerkezetét. A sarokelemeknek köszönhetően szinte alig észrevehető, hogy a burkolat valójában vékony lapokból áll, ezzel a homlokzat a megtévesztésig hasonlít a tömör téglafalra.

A lapburkolatok előnye, hogy sok esetben alkalmazható, akár utólag is könnyen felrakható homlokzati elem. Például egy házfelújítás során is hamar kivitelezhető és esztétikus végeredményt kapunk, és ha már egyszer megépül, évtizedekre karbantartásmentes és egyedi homlokzata lesz otthonunknak. A burkolatok stílusát könnyen egyénre lehet szabni a bőséges méret-, szín- és textúraválaszték révén, emellett több mint 40-féle fugaszínből választhatunk, ezzel teljesen karakteres megjelenést adva az épületnek.

Kivitelezés
Kivitelezése egyszerű és gyors. Mielőtt felragasztanánk a hőszigetelő rendszert a szennyeződésmentes és teherbíró alapfelületre, meg kell győződnünk róla, hogy a felület sík, nagyobb aljzategyenetlenségek esetén pedig vakolattal vagy betonjavító habarccsal javítanunk kell a hibákat. A táblák anyaga lehet polisztirol vagy kőzetgyapot, melyeket pont-perem módszerrel kell rögzíteni. Ez azt jelenti, hogy a 100×50 cm-es tábla szélén körbe, illetve felületére 3 ponton kerül ragasztóhabarcs, melyhez a Póth Klinker SystemFlex ragasztóját használhatjuk.

Fontos, hogy minden ragasztót a csomagoláson feltüntetett arányban és módszerrel keverjünk be, és a ragasztás idejében a levegő hőmérséklete 5 és 25 °C között legyen. A téglakötésszerűen elhelyezett táblákat alulról, hézagmentesen, egyenletes nyomással rögzítjük a falra; figyelni kell a kitűzött homlokzati sík tartására.

Következő lépés az üvegszövet háló beágyazása, melyet a hőszigetelő táblák ragasztásához használt ragasztó megkötése után kezdhetünk csak meg. Az ágyazóhabarcsot 110-120 cm szélességben felhordjuk a teljes felületre, majd ebbe simítjuk be az erősítő üvegszövet hálót egy rétegben, min. 10 cm-es átfedéssel. Erre kerül a záró tapaszolóréteg min. 4 mm vastagságban oly módon, hogy a háló sehol nem maradhat fedetlen. Ezt még az alsó ágyazóréteg kötésének megkezdése előtt fel kell hordani, és mivel erre a felületre kerül a végső burkolat, olyan egyenletesnek kell lennie, hogy utólagos javítás nélkül egy teljesen sík, burkolható felületet kapjunk.

A tapaszolóréteg felhordása után legalább 48 órával, a beágyazott hálón keresztül kell végezni a dübelezést; a szükséges dübelszám minimum 8 db/m2, mely eltér az általános 6 db/m2-től (vakolt homlokzat esetén). Ez a szám a szigetelőtábla homlokzaton elhelyezett magassága függvényében változhat. Miután előkészítettük a lapburkolat aljzatát és meggyőződtünk róla, hogy tiszta és teherhordó, meghatározzuk a burkolat kiindulópontjait. Ezeket jellemzően az épület sarkai, nyílászárók, lábazatok és pillérek határozzák meg.

A téglakötés típusának (pl. feles futókötés, fekvő hálós kötés, állított áthidalósor stb.) meghatározása a megrendelő és az építésztervező feladata; ilyenkor figyelembe kell venni, hogy az elkészült burkolatba ne kerüljön 8 cm-nél kisebb lap. Ezt a fugaméret meghatározásával lehet biztosítani, mely 8-12 mm lehet.

A burkolólapok ragasztásához a Póth Klinker Brixtherm rendszerét használhatjuk. A bekevert burkolatragasztót mindig csak akkora felületre vigyük fel, amekkorára a lapok a ragasztó nyitott ideje alatt felragaszthatók. Fontos a sorok egyenletességének gyakori ellenőrzése, ezt zsinór segítségével tehetjük meg; a lapokat kissé jobbra-balra mozgatva illeszthetjük a helyükre.

A burkolat fugázását a ragasztást követő min. 2-3 nap elteltével kezdhetjük meg; a fugázóanyaggal kitöltött fugák védelme nélkül a ragasztó rövid idő alatt tönkremegy. Fugázás során az adott felület vízszintes, majd függőleges fugái kerülnek kitöltésre. Az épületszerkezeti dilatációs hézagokat a lapburkolaton is ki kell alakítani speciális dilatációs profilok alkalmazásával; ez minden esetben a tervező feladata.

Portfóliónkban már több olyan megvalósult projekt szerepel, ahol a Póth Klinker téglaburkolat bizonyította esztétikai és műszaki fölényét. Fordulj hozzá bizalommal, mivel termékkínálatuk a legmagasabb minőséget képviseli, mi pedig műszaki ellenőrként garantáljuk a tökéletes homlokzatburkolat megvalósítását!

Szerző:
Tatai Emese
Ha építkezésen gondolkodtok, és belevágnátok, gyertek el konzultálni hozzánk, ahol részletesen elmondhatjuk és megmutathatjuk Nektek, mire érdemes figyelnetek, milyen szerkezetekben, anyagokban, gépészetben érdemes gondolkodnotok, és milyen terveket ír elő minimum a jogszabály, illetve milyen tervekre lesz szükség ahhoz, hogy a kivitelező tényleg álmaitok otthonát építhesse meg!
Hasonló cikkeink: